GYED-jogosultság

Kérdés: Jogosult lehet GYED-re az édesapa a 2023. augusztus 4-én született gyermeke után, ha a jelenlegi munkaviszonya 2022. október 3-án kezdődött, és jelenleg is tart, de belépéskor nem adta le a társadalombiztosítási kiskönyvét, és semmilyen módon nem igazolta az előző jogviszonyai adatait? A kormányhivatal határozata szerint az anya részére 2024. február 3-ig folyósítottak gyermekgondozást segítő ellátást, ezért az apa 2024. február 4-ei dátummal nyújtotta be az igényét. Amennyiben fennáll a jogosultság, milyen összegű ellátásra lesz jogosult a munkavállaló, ha az alapbére magasabb, mint 373.520 forint, azaz meghaladja a GYED maximálisan adható összegét?
Részlet a válaszából: […] ...a naptári napi átlag nem állapítható meg a hivatkozott jogszabály alapján, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze. Mértéke a naptári napi alap 70 százaléka.A gyermekgondozási díjnak valóban van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re a második gyermeke születése után az a munkavállaló, aki 2022. január 10-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, és a 2022. július 10-én született második gyermeke születésének napjától igényli a CSED-et? A dolgozó előző munkaviszonya 2019. október 31-én szűnt meg, első gyermeke 2019. augusztus 10-én született, s a gyermek születése napjától CSED-ben, majd annak lejártát követően a gyermek 2. életévének betöltéséig passzív GYED-ben részesült 2021. augusztus 10-ig. Amennyiben fennáll a jogosultság, mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] ...(Eb-tv. 40. §).A CSED naptári napi alapját az Eb-tv. 42. §-ának (3) bekezdésére tekintettel a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészében kell megállapítani, amennyiben a naptári napi jövedelme a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Keresőképtelen munkavállaló jutalma

Kérdés: Meg kell fizetnie a foglalkoztatónak a minimálbér 30 százalékos összege után a járulékot és a szociális hozzájárulási adót a keresőképtelen munkavállalók után is abban az esetben, ha minden dolgozójának jutalmat fizet 2022. május hónapban, amelynek összege nem éri el ezt a minimumhatárt, de azok is megkapják, akik egyébként egész hónapban vagy a hónap egy részében táppénzben részesültek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének c) pontja adja meg a választ. E szerint, amennyiben az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Hiányzó jogosultsági idő

Kérdés: Megszerezheti a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó 179 napot úgy egy nő, hogy az öregségi nyugdíjban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó férje bejelenti részmunkaidőben havi 60 ezer forintos munkabérrel? Okozhat bármilyen problémát a nyugdíjjogosultság elbírálása során, hogy a férj volt a munkáltató, illetve, hogy az érintett egy műtét miatt feltehetően hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A munkavállaló korábban 20 évig folyamatosan ugyanazon a munkahelyen dolgozott. Beleszámít a nyugdíjalapjába, ha a korábbi munkaviszonyából elmaradt munkabér, illetve kártérítés kerül számára megállapításra?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyt létesítsen a férje egyéni vállalkozásában. Noha részmunkaidős jogviszonyról van szó (a minimálbért el nem érő keresettel), ennek ellenére a 179 nap biztosításban töltött idővel megszerzi a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81 300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2013-ban 98 000 forint) arányával, azaz ebben az esetben a kisadózó vállalkozó 1 naptári nappal 0,8 nap szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Baleseti táppénz összege

Kérdés: Helyesen járt-e el az ügyintéző annak a munkavállalónak az esetében, aki 2009. március 5-től 2010. október 17-ig baleseti táppénzben részesült, október 18-tól október 26-ig dolgozott, majd október 27-től jelenleg is keresőképtelen, és táppénzét a minimálbér alapján kapja annak ellenére, hogy az előző táppénz idejére napi 9675 forint összegű ellátást kapott? A munkavállaló 2006-tól folyamatos munkaviszonyban áll, és a betegsége most előreláthatólag sokáig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] ...180 naptári napijövedelemmel.Ez esetben – a törvényi rendelkezés értelmében – táppénzét ajogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér harmincadrészének alapulvételévelkell megállapítani. A kifizetőhely ügyintézője a jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

TGYÁS és GYED várható összege

Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
Részlet a válaszából: […] ...éven belül 180 naptári napi keresettel, úgy a terhességi-gyermekágyi segélyösszegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszereseharmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: A több éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. május 29-től 2005. május 28-ig keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült. 2005. május 29-étől augusztus 24-ig fizetett szabadságát veszi igénybe. Mennyi időre és milyen jövedelem alapulvételével jár majd a biztosított részére táppénz, mert 2005. augusztus 25-étől műtétre van előjegyezve, melynek következtében ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt fog igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...alapját képező naptári napi átlag figyelembevételével kellmegállapítani, ha az kedvezőbb, mint a jogosultság első napján érvényesminimálbér harmincadrésze (mivel azért nincs a biztosítottnak 180 naptári napijövedelme, mert táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Beltag kötelezettségei táppénz ideje alatt

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja terhessége miatt táppénzes állományba kerül. A táppénz időszakában megszűnik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, és a tételes ehót sem kell megfizetni. Mennyiben módosítja ezen szabályokat az a tény, hogy a bt. társasági szerződése szerint személyes közreműködésre csak a beltag kötelezett, és a társaság teljes képviseletét is ő látja el?
Részlet a válaszából: […] ...sem. A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés a) pontja egyértelműenrendelkezik arról, hogy nem köteles a társas vállalkozó a minimálbéralapulvételével járulékot fizetni arra az időszakra, amelyben táppénzbenrészesül. Az Eho-tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] Főfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, akinek járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.