Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra

Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényes napi munkaidőnél kevesebb, és emellett a kereset (nyugdíjjárulék-alapot képező kereset) alacsonyabb a mindenkor érvényes minimálbérnél. A hétköznapokban az arányosítás kapcsán azt hallhatjuk, hogy egy nap munkavégzés nem egy nap szolgálati időnek felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Annak ellenére, hogy az elért kereset összege a mindenkor érvényes minimálbérnél kevesebb, nem kerül sor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés:

Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?

Részlet a válaszából: […] ...havi mértékének összege – a képzésben részt vevő és a duális képzőhely megállapodása alapján – a korábbiakkal ellentétben nem a minimálbérhez igazodik, hanem a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségéhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Szakképzési munkaszerződéses tanuló táppénze

Kérdés: Hogyan kell megállapítani annak a 16 éves szakképzési munkaszerződéses tanulónak a táppénzjogosultságát, az ellátás mértékét, illetve összegét, aki 2021. szeptember 21-től áll biztosítási jogviszonyban egy duális képzőhelyen, ahol október hónapban 1-jén és 10-től 15-ig volt munkavégzési kötelezettsége, 4-től 8-ig, valamint 18-tól 22-ig iskolai napok voltak, 25-től 31-ig őszi szünet, a szombati és a vasárnapi napokon pedig pihenőnapja van, és október 5-től október 27-ig keresőképtelen volt? A tanuló havi bruttó munkabére 100 440 forint, az időarányosan járó betegszabadságát egy előző keresőképtelensége során már kimerítette. A keresőképtelenség teljes tartamára, vagy csak a beosztott munka-napokra jár táppénz ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Összegét az Eb-tv. 48. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani. Mivel a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér összegét a tanuló szerződés szerinti jövedelme nem haladja meg, ezért a táppénze naptári napi alapja a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 30.

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a 'T1041-es lapon a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanulókat abban az esetben, ha az egyik héten kettő, a másik héten három napot dolgoznak? A minimálbér 60 százalékának teljes összegét ki kell fizetni díjazásként abban az esetben, ha a tanulók 10 munkanapot dolgoznak egy hónapban, vagy az összeget arányosítani kell a tárgyhónap munkanapjaival, azaz például egy húsz munkanapos hónapban csak a megadott összeg fele jár?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési munkaszerződéssel alkalmazott tanulókat munkaviszonyban álló dolgozóként kell bejelenteni, tehát 1101-es kóddal. Ami a munkaidőt illeti: a kérdésben foglaltak alapján a tanulók kéthetes munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra, és ennek megfelelően kell a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...27. §-ának (2) bekezdése alapján a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta leg-alább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ). Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy lehetséges olyan eset, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.