Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az egyházi szolgálati viszonyban állt, kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Betéti társaság végelszámolója II.

Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezetői feladatok akár nagyon alacsony heti munkaidőben is elvégezhetők. A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében azonban a minimálbér 30 százaléka után (2022-ben 60 000 forint) akkor is meg kell fizetni a járulékot, illetve a Szocho-tv. 1. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja

Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében a kisadózó akkor minősül nem főállásúnak, haa) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó saját maga után élhet szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel, melynek havi összege a tárgyhavi adóalap (maximum a minimálbér kétszerese) 17,5 százaléka.Emlékeztetőül: az említett jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Ápolási díj és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása

Kérdés: Folyósítható együttesen az ápolási díj és a rehabilitációs ellátás annak a munkavállalónak, aki az ellátások folyósítása mellett tovább kíván dolgozni jelenlegi munkahelyén? Milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy sem a munkahelye, sem az ellátásai ne kerüljenek veszélybe?
Részlet a válaszából: […] ...kivételével – a napi 4 órát, a rehabilitációs ellátást pedig akkor, ha a jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül a minimálbér 150 százalékát nem haladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Rehabilitációs kártya rokkantsági ellátás megszűnése esetén

Kérdés: Visszavonják a rehabilitációs kártyáját annak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak, aki eddig részmunkaidőben dolgozott, de a közeljövőben teljes munkaidős lesz, jelentősen megemelkedik a munkabére, és emiatt elveszítheti az ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...következően lehetséges egyébként, hogy míg a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni a minimálbér 150 százalékát meg nem haladó havi kereset mellett lehet, addig a rehabilitációs kártyához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell megemelni a munkavállaló munkabérét. Egyetlenegy esetben lehet szükség béremelésre, mégpedig akkor, ha a munkavállaló nem a minimálbérre, hanem a garantált bérminimumra jogosult. A garantált bérminimum a jogalkotói szándék szerint az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő a 2011. évi CLVI. tv. 457. §-ának (4) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 30/A. §-ának (1) bekezdése értelmében havi szinten a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81 300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2013-ban 98 000 forint) arányával, azaz ebben az esetben a kisadózó vállalkozó 1 naptári nappal 0,8 nap szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Hány órában foglalkoztatható egy rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállaló annak érdekében, hogy ne veszítse el a járadékát, illetve a rokkantsági ellátását?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásban részesülő személy ellátását akkor kell megszüntetni, ha a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.Tehát a rokkantsági ellátásban részesülő személy akár teljes munkaidőben is foglalkoztatható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.
1
2
3
4