10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Ekhós munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
2. cikk / 10 Ellátások második gyermek születésekor
Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
3. cikk / 10 Táppénz új munkahely esetén
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
4. cikk / 10 Táppénz határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: A 7 nap betegszabadság lejárta után jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2012. október 1-jétől áll a munkáltató alkalmazásában 2013. június 30-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel, munkaideje 2013. február 28-ig napi 6 óra volt, 2013. március 1-jétől pedig napi 4 óra, és 2013. március 4-én keresőképtelen állományba került? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz a számítás alapja? A dolgozó részére 2012. augusztus 1-jétől 2015. július 31-ig rehabilitációs ellátás került megállapításra.
5. cikk / 10 Gyermekápolási táppénz alapja
Kérdés: A tényleges jövedelem, vagy a 2008. évi minimálbér lesz-e a gyermekápolási táppénz alapja, mivel nincs a biztosítottnak a számítási időszakban 180 napi pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme? Egy biztosított 1999. július 15-től jelenleg is munkaviszonyban áll. 2005. október 16-tól 2006. április 1-jéig terhességi-gyermekágyi segélyben, 2006. április 2-től 2007. szeptember 2-ig GYED-ben, 2007. szeptember 3-tól GYES-ben részesül, a GYES folyósítása mellett napi 8 órában dolgozik, és 2008. január 30-tól 2008. február 5-ig GYÁP-ot igényel. 2007. január 1-jétől 2008. január 29-ig a munkabére 451 305 forint.
6. cikk / 10 GYES járulékai
Kérdés: Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
7. cikk / 10 Többes jogviszonyú vállalkozó táppénze
Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?
8. cikk / 10 Tört havi bér kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?
9. cikk / 10 Táppénz időtartama I.
Kérdés: Egy korábban biztosítási idővel nem rendelkező biztosított 2004. szeptember 6-án munkaviszonyt létesített havi 67 000 forint munkabérért. 2005. január 5-én és 6-án fizetés nélküli szabadságon volt, 2005. január 7-től jelenleg is keresőképtelen. 2005. február 28-án a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. A munkaviszony megszűnését követően meddig jogosult táppénzre a biztosított?
10. cikk / 10 Táppénz a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?