Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] ...szakasza szerinti megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó adókedvezménnyel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszereséig nem kell az érintett díjazása után megfizetni a szociális hozzájárulási adót.A rokkantsági ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Táncművészeti életjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki táncművészeti életjáradékban részesül? Vonatkozik rá valamilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...évi CLXVII. tv. 11. szakasza szerinti kereseti korlát. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az éves járulékalapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát (tehát a 18 × 232 000 = 4 176 000 forintot), akkor ellátásának folyósítása – a korhatár előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet a válaszából: […] ...CLXVII. törvény 11. szakasza értelmében kereseti korlát vonatkozik rá, azaz az éves járulékalapot képező jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát, azaz a 3 600 000 forintot. Ebbe a 3 600 000 forintba a járulékalapot képező jövedelme számít bele,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló, azaz kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni, vagy mentesül ez alól a közteher alól?
Részlet a válaszából: […] ...és a korhatár előtti ellátásra vonatkozó előírásoknak megfelelően vonatkozik rá a kereseti korlát is.Az éves keretösszeg a mindenkori minimálbér 18-szorosa, 2022-ben 18 × 200 000 forint = 3 600 000 forint lesz.Ha a nyugdíjjárulék alapját képező (bruttó) kereset ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli 2020. július 1-jétől azt a munkavállalót, aki bányászok egészségkárosodási járadékában részesül? Vonatkozik a keresőtevékenységére bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] ...származó éves nyugdíjjárulék + (július 1-jétől) társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér 18-szorosát, azaz a 18×161 000 = 2 898 000 forintot. Amennyiben a jövedelem ezt az összeghatárt túllépi, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...erre vonatkozó előírása értelmében nem kell számba venni. Tehát a Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott (a minimálbér 18-szorosát, tehát 2019-ben 2 682 000 forintot kitevő) kereseti korlát számításánál mindössze az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kereseti korlát

Kérdés: Továbbra is figyelembe kell venni a kereseti korlátot egy jelenleg 60 éves munkavállaló esetében, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...vagy társas vállalkozói jogviszonyából származó, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát (2019-ben a 18 x 149 000 = 2 682 000 forintot), nyugellátásának folyósítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Nyugdíjas munkavállaló keresete

Kérdés: Valóban megszűnt a kereseti korlát azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevétele mellett dolgoznak? Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj szüneteltetésére akkor sem kerül sor, ha a munkavállaló keresete lényegesen magasabb, mint a minimálbér? Mikortól vezetik be ezt a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2019. január 1-jétől hatályos az a szabályozás, amely szerint amennyiben a saját jogú nyugdíjas személy – és ide kell érteni a nők 40 kedvezményes nyugdíjban részesülőt is – munkaviszonyban áll, nem tekinthető biztosítottnak a Tbj-tv. 5. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatót a kedvezményre, amelynek mértéke a foglalkoztatott után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után fizetendő szociális hozzájárulási adó. A 83/1987. MT rendelet, illetve egyéb jogszabály sem ír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát (tehát a 18?x?138?000 = 2?484?000 forintot), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.
1
2
3
…
6