Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló után fizetendő szociális-hozzájárulásiadó-alap meghaladta a minimálbér 24-szeresét.A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximumalap ugyanis csak a jogszabály 1. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Második gyermek szülése

Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell megállapítani.A GYED összege a figyelembe vehető naptári na-pi ? alap 70 százaléka, de nem lehet több havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékánál. 2019-ben ez az összeg 208 ? 600 forint (Eb-tv. 42/D....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] ...Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az osztalék után a szociális hozzájárulási adót legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni, azzal, hogy ezt az adóalapot több tétel is csökkenti.Ezek egyike a törvény 1. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Rokkantsági nyugdíjas megbízási díja

Kérdés: Beleszámít-e egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott rokkantnyugdíjas kereseti korlátjába a havi 15 000 forint összegű megbízási díj, amelyből kizárólag személyijövedelemadó-előleget vonnak le?
Részlet a válaszából: […] ...vehető összeget kell a biztosítási kötelezettség megállapításánálfigyelembe venni. Ha az így megállapított jövedelem eléri a minimálbér 30százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, a biztosításikötelezettséget meg kell állapítani, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Megbízási díj elszámolása

Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizető, ha az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott oktatók 2-3 hónapig tartó jogviszonya végén számolja el a megbízási díjat, és ekkor vallja, illetve fizeti meg a közterheket is? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a 800 000 forintos kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] ...költséggel, amelymaximum 50 százalék lehet. Tekintve, hogy a jogviszony tartama 2-3 hónap, tehát ajövedelem mindkét esetben eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokraennek harmincadrészét. A biztosítási kötelezettség tehát fennáll.Ebből adódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

AM könyv főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező dolgozó esetében

Kérdés: Használhatja-e egy munkavállaló az AM könyvet abban az esetben, ha rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és a feladat, amit el szeretne végezni, nem haladná meg havonta az 5 munkanapot, a díjazás pedig a havi 10 ezer forintot?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak az alkalmi munkavállalásból származóbérjövedelmét nem kötelező bevallania, ha ez a jövedelme kevesebb, mint aminimálbér éves összege, és az Szja-tv. alkalmazásában adóterhet nem viselőjárandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Nyugdíjas megbízott közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei vannak a megbízónak a nyugdíjas magánszeméllyel kötött megbízási szerződés alapján kifizetett megbízási díj után, ha a juttatás nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát? Igaz-e az, hogy a megbízottnak nem kell fizetnie a járulékokat, ill. a megbízónak a jövedelem összegétől függetlenül meg kell fizetnie a 11 százalékos eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett, járulékalapot képező jövedelem valóban mentes az adó- ésjárulékfizetés alól, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Az Szja-tv. 46. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azönálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...A fogyatékossággal élők a korábbi havi 2000 forintosösszeg helyett havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5százalékának megfelelő összeggel, azaz 2005-ben 2850 forinttal csökkenthetik azösszevont adóalapjuk után fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] ...ha az e tevékenységéből származó, járulékalapot képező jövedelmeeléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harmincszázalékát, illetve naptári napra ennek harmincadrészét, tehát 2004-ben a havi15 900 vagy napi 530 forintot [Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes munkavégzésért fizetnek ki, akkor képez járulékalapot, ha eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (Tbj-tv. R. 3. §).Nagy valószínűséggel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
2