14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Korengedményes nyugdíjban részesülő evaalany egyéni vállalkozó jogállása
Kérdés: Érinti-e az új törvényi rendelkezés azt az 1952-ben született, korengedményes nyugdíjban részesülő evaalany egyéni vállalkozó nőt, aki 2011-ben kiegészítő tevékenységűnek minősült, vagy csak azokra vonatkozik, akik 2012. január 1. után igénylik az ellátást?
2. cikk / 14 Főállású evás egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Figyelembe kell-e venni a középfokú végzettségre vonatkozó garantált bérminimum összegét a főállású evás egyéni vállalkozó járulékalapjának megállapításánál?
3. cikk / 14 Többes jogviszonyú evás vállalkozó ehója
Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 27 százalékos ehót egy evás vállalkozás tulajdonosának, aki havi 40 órában projektmenedzseri feladatokat végez a cégben, és ő látja el az ügyvezetői feladatokat is, de díjazásban nem részesül? Számolhat-e részmunkaidővel a vállalkozó abban az esetben, ha egy másik cégnél főfoglalkozású alkalmazott havi 89 500 forint díjazás ellenében?
4. cikk / 14 Evás kkt. tagjainak szja-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Kötelezettek-e szja fizetésére egy bevételi nyilvántartást vezető evás kkt. tagjai, akik személyesen is közreműködnek a kkt. tevékenységében, és megfizetik a járulékokat a minimálbér kétszerese, azaz 2009. évben a 143 000 forint után? A társasági szerződés szerint a személyes közreműködésükért nem kapnak semmilyen összegű juttatást. Vannak olyan értelmezések, hogy csak a minden évben érvényes minimálbér mentes az szja alól a fenti esetben, azaz a kkt.-tagoknak meg kell-e fizetni az szja-t, ha a minimálbérnél több után fizetik meg a járulékaikat?
5. cikk / 14 Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó irányadó keresete
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az irányadó keresetet egy rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozónál? A vállalkozó jelenleg 55 éves, 2001 óta rokkantnyugdíjas, a megrokkanás idején, 1988-2000 között a havi átlagkeresete 94 709 forint volt.
6. cikk / 14 Többes jogviszonyú evás vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban annak az 1951-ben született, többes jogviszonyban álló evás vállalkozónak, aki ősztől korengedményes nyugdíjba szeretne menni a munkahelyéről? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne kelljen szüneteltetni az ellátás folyósítását, tekintettel arra, hogy a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók esetében 10 százalék a járulékalapot képező jövedelem?
7. cikk / 14 Evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a minimum-járulékalapról szóló rendelkezéseket az evás főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében, tekintettel arra, hogy ebben a körben bevétel van és nem jövedelem? Levonhatja-e a költségeit a vállalkozó a jövedelem kiszámításánál? Szólhat-e bármilyen összegről a havi bevallás, attól függően, hogy mennyi a jövedelem? Mit jelent az, hogy a Tbj-tv. 29. §-a 2007. április 1-jétől hatályos?
8. cikk / 14 Járulékfizetés evaalanyiság megszűnése esetén
Kérdés: Kötelező-e a vállalt magasabb összegű járulék megfizetése abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó evaalanyisága év közben megszűnik?
9. cikk / 14 Evás egyéni vállalkozó járulékfizetése
Kérdés: Módosíthatja-e a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni társadalombiztosítási járulék fizetését az az evaalany egyéni vállalkozó, aki a magasabb járulékfizetésre irányuló egyoldalú nyilatkozat leadása óta eltelt időszakban egy társas vállalkozásnál heti 36 órát elérő munkaviszonyba lépett, és egyéni vállalkozását – a korábbi főfoglalkozás helyett – munkaviszonya mellett látja el?
10. cikk / 14 Evaalany munkáltató által fizetendő szakképzési hozzájárulás
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie egy evás adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély után abban az esetben, ha a dolgozó táppénzen van, vagy TGYÁS, GYED, illetve GYES ellátásban részesül?