Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset (81 300 forint) és a mindenkor érvényes minimálbér (2013-ban 98 000 forint) arányával, azaz ebben az esetben a kisadózó vállalkozó 1 naptári nappal 0,8 nap szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködésre tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig havonta legalább a minimálbér másfélszeres összege után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] ...valamint 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...különös szabályát tartalmazza, mely szerint az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Felmerül a kérdés, hogy ez a "minimum"-járulékfizetési kötelezettség vonatkozik-e a nappali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...kivét, átalányadózásesetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulékalapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Egyéni vállalkozó "munkaideje"

Kérdés: Lehetséges-e, hogy napi 4 órában folytassa a tevékenységét egy egyéni vállalkozó, aki eddig sem töltött napi 8 órát a vállalkozási tevékenysége végzésével? A jelentősen megnövekedett járulékterhek miatt arra kényszerül, hogy megszüntesse a vállalkozását, ha nem tudja valamilyen módon csökkenteni a közterheit.
Részlet a válaszából: […] ...kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemután meg kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér,az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább aminimálbér másfélszerese [Tbj-tv. 29. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.

Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy keresőtevékenysége

Kérdés: Vonatkoznak-e a jogszabályváltozások arra az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személyre, aki 2012 áprilisában tölti be a 62. életévét? Lehet-e kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó a juttatás megtartása mellett, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Változik-e valami az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeliegészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot kellfizetnie.A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér (2012.évben 93 000 forint), az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjahavonta legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladjaa tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) haviösszegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éveskeretösszeg (2009. évben 858 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napjánérvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegénektizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszegelérését követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztárakba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amely együttesen nem haladja meg a havi minimálbér 130 százalékát. 2004. évben a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.