Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló összes jövedelme három egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.Lássuk ez miként alakul többes jogviszony esetén.A kérdésben vázolt elképzelés szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben ugyanis társas vállalkozónak minősül, és havonta meg kell fizetnie a társaságnak a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...válik, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve ugyancsak a személyes közreműködésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az ebből származó járulékalapot képező (adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem havi összege eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napra eső összege ennek harmincadrészét, akkor fennáll a biztosítása.Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munka­viszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
Részlet a válaszából: […] ...illetékes kormányhivatal nyugdíj-biztosítási igazgatóságán – megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével. Így azonban kizárólag az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Társadalombiztosítási ellátásra jogosultság megszerzése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a társadalombiztosítási ellátás megszerzésére annak a magánszemélynek, akinek a 2007. január 7-én megszűnt munkanélküli-ellátása óta semmilyen bevételi forrása nincs, és egy betéti társaság kültagja, de semmilyen jogviszonyban nincs a társasággal?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködésére tekintettel kapott járulékalapot képező (adóelőlegszámításánál figyelembe veendő) jövedelem, de legalább a minimálbér alapján megkell fizetni a tag után a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százaléknyugdíjjárulékot, a 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, azaznem áll fenn a minimálbér alapulvételével a járulékfizetési kötelezettsége.Akérdésben szereplő hallgató után tehát a jelen állapot szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] ...fizetni a járulékokat, tehát:– főszabályként a javadalmazása, de legalább a tárgyhónapotmegelőző hónap első napján érvényes minimálbér után le kell róni a 29 százaléktb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Megállapodás szolgálati idő megszerzésére

Kérdés: Kit terhel a járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy háztartásbeli személy, aki nyugellátásra jogosító szolgálati idő megszerzésére megállapodás alapján járulékot fizet, egy betéti társaság kültagja lesz, de személyesen nem működik közre, és jövedelmet nem vesz fel? Továbbra is a megállapodás alapján történik a fizetés, vagy a társaságban válik biztosítottá?
Részlet a válaszából: […] ...napi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér vagy a járulékfizetési felső határ összegének figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.