Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...kia biztosítás (feltételezve persze, hogy az igazgatótanácsi térítések összege eléria biztosításra előírt összeghatárt, azaz a minimálbér 30 százalékát). A Tbj-tv. 56/A. §-a alapján amennyiben a munkavállalót egymás tagállambeli székhelyű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodó szervezetnél hathétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább alegkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékánakmegfelelő díjazás jár.A cég és a hallgató között – a szakmai gyakorlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] ...tagozatos hallgatója részére a gyakorlatiképzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a hónap első napjánérvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adóterhet nem viselőjárandóságnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a havi 100 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...juttatott bevételnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, deösszesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér haviösszegét meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül,feltéve, hogy a versenybíró legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...összege, valamint– a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazásértékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladórésze.Tekintve, hogy a havi 4000 forint nem éri a jogszabálybanemlített összeghatárt, a juttatás után nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Versenybírók díjazásának közterhei

Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben juttatott bevételnek a mérkőzésenként5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényesminimálbér összegét meg nem haladó része, feltéve hogy a versenybíró legkésőbbaz adott kifizetés időpontjában nyilatkozik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló utáni közterhek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanuló esetében, ha az iskola határozza meg minden hónapban a tanuló tanulmányi átlaga alapján az összeget, mely az egyik esetben havi 7000 forint, a másik esetben pedig havi 500 forint?
Részlet a válaszából: […] ...az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától) a kötelező legkisebb munkabér 15 százalékában – ez a jelenleg érvényes minimálbér összegét figyelembe véve 7500 forint – határozzák meg. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Amennyiben a szakmunkástanuló foglalkoztatása nem tanulószerződés keretében történik, hanem a díjazás feltételeit az intézmény és a gazdálkodó szervezet között létrejött megállapodás rögzíti, akkor az így kifizetett összeg minek minősül? Milyen közterhek terhelik az így kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...– a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél, Szhj-tv. szerint – elszámolható részét. Ez a bizonyos elszámolható rész a minimálbér 30 százaléka, ami összegszerűen jelenleg 15 000 forintot jelent havonta. Az Szja-tv. 28. § (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Tanulószerződés alapján kifizetett ösztöndíj

Kérdés: Tanulószerződés esetében az ösztöndíj mértéke:- a minimálbér 10 százaléka a Szak-tv. szerint,- az adóterhet nem viselő járandóság mértéke a minimálbér 6 százaléka.Ugyanez vonatkozik a nyári szakmai gyakorlatra is? A jogszabály módosítja a tanulószerződéseket, vagy át kell írni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...tanévtől a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló pénzbeli juttatásának legkisebb összege a minimálbér 15 százaléka. Ez azt jelenti, hogy ez év szeptemberétől az eddigi 50 000 x 6 százalék = 3000 forintról legalább 50 000 x...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...illetve Tny-tv. R. 86-89. §].A tanulószerződésben meghatározott díj – amely a Szak-tv. szerint nem lehet havi szinten kevesebb, mint a minimálbér 6 százaléka – járulékalapot képező jövedelem, ami után a gazdálkodó szervezetnek meg kell fizetnie a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
2