Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
Részlet a válaszából: […] ...teendőket a társaságban. Ebben az esetben a társadalombiztosítási kötelezettségeket a cégben a tényleges munkabér (de legalább a minimálbér 30 százaléka) alapulvételével kell megfizetni utána, azzal, hogy kisadózóként csak akkor minősül nem főállásúnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 1-16-ig biztosított, tevékenységét kezdő mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tbj-tv. 30/A. §-ának (1) bekezdése alapján a minimálbér alapulvételével az említett időszakra be kell vallania (1958-as bevallás) és meg kell fizetnie a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Járulékfizetés hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt annak a nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkezett bt.-ben kisadózó, és emellett az általános szabályok szerint adózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (4) bekezdésében foglaltaknak (hiszen nem folytatja a tanulmányait), így a szociá-lis hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka, a nyugdíjjárulékot a minimálbér (garantált bérminimum) összege, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell megemelni a munkavállaló munkabérét. Egyetlenegy esetben lehet szükség béremelésre, mégpedig akkor, ha a munkavállaló nem a minimálbérre, hanem a garantált bérminimumra jogosult. A garantált bérminimum a jogalkotói szándék szerint az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint legalább a járulékfizetési alsó határ után teljesítenie kell. Azaz a nyugdíjjárulék alapja legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munka­erő-piaci járulék alapja pedig legalább a minimál­bér másfélszerese. Ez azt is jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.