GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell megemelni a munkavállaló munkabérét. Egyetlenegy esetben lehet szükség béremelésre, mégpedig akkor, ha a munkavállaló nem a minimálbérre, hanem a garantált bérminimumra jogosult. A garantált bérminimum a jogalkotói szándék szerint az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...végző személy biztosítottnak minősül amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. Járulékalapnak az adóelőleg-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...válik, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve ugyancsak a személyes közreműködésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

"7"-es adószámmal rendelkező magánszemély járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a nyelvoktatási tevékenységet végző, "7"-es adószámmal rendelkező magánszemély, aki magánszemély ügyfelei számára számlát bocsát ki az oktatásról, és a számlázott összeg 90 százalékának megfelelő adóalap után megfizeti a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót? Az érintett magánszemély máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal, egyetlen bevételi forrása a nyelvoktatásból származik, amely eléri a minimálbér 30 százalékát, és nem tételesen számol el a költségeivel.
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó jogszabályi környezet sajátos helyzetet teremt az adószámos magánszemély után teljesítendő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terén.A hatályban lévő rendelkezések szerint a nem egyéni vállalkozóként, hanem ún. adószámos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésalapján) akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőlegnaptári napokra annak harmincadrészét (minimálbér a tárgyhónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Közalkalmazott édesanya további jogviszonya

Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
Részlet a válaszából: […] ...esetben járulékalapnak a tag jövedelmét, de havi átlagbanlegalább a tevékenységére jellemző keresetet, jövedelem hiányában legalább aminimálbért kell tekinteni, mely után mind a foglalkoztatót terhelő 27százalékos társadalombiztosítási járulékot, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...az – önkéntes egészségpénztári és kölcsönös önsegélyezőpénztári munkáltatói hozzájárulás, mely havonta nem lehet több a minimálbér 30százalékánál, – iskolarendszerű képzés költsége, ha az nem minősüljövedelemnek,– az adómentesen adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...étkezési utalvány, – az üdülési csekk éves 65 500 forintig, – az önkéntes nyugdíjpénztárba a munkáltatói hozzájáruláshavonta a minimálbér feléig, – az egészségpénztári vagy önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulása minimálbér 20 százalékáig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kívül adható adómentesen. Az egészségpénztári ésönsegélyező pénztári adómentes munkáltatói hozzájárulás havonta nem lehet többa minimálbérnél. Ha valaki ilyen címen havi 62 500 forint összegű juttatástkap, annak gyakorlatilag az első félévben kimerül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Családi pótlék és adókedvezmény rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek után

Kérdés: Igénybe vehető-e az adókedvezmény, valamint a családi pótlék abban az esetben, ha a biztosított 19 éves, szakközépiskolai tanuló gyermeke 2004. június 1-jétől heti 25 órás munkaviszonyt létesített a helyi polgármesteri hivatalnál?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a 19 éves, szakközépiskolában tanuló gyermek jövedelme a heti 25 órás munkaviszonyában nem haladja meg a mindenkor érvényes minimálbér összegét, rá tekintettel a családi pótlék folyamatosan tovább folyósítható, és utána a családi kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
1
2