Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] ...a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2018-ban havi 6900 forint.A 335/2009. Korm. rendelet 1. számú mellékletének 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...A?Kiküldetési Irányelv előírásai értelmében fokozottan figyelni kell arra, hogy a kiküldetés helye szerinti tagállamban érvényes minimálbért elérje a napidíjjal együtt a munkavállaló bérezése. Ausztriában nincs általános minimálbér-szabályozás, ehelyett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Uniós tagországbeli vezető tisztségviselő díjazásának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van egy Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság uniós tagországbeli állampolgár vezető tisztségviselője (felügyelőbizottsági tag) díjazásának?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. Ennek megfelelően a választott tisztségviselőreakkor terjed ki a biztosítás, ha tiszteletdíjának havi összege eléri aminimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra számítva ennek harmincadrészét.Ebben az esetben a tiszteletdíj után meg kell fizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget megállapítani. Ez aztjelenti, hogy a biztosításra előírt összeghatárt elérő (a minimálbér 30százalékát meghaladó összegű) megbízási díjára tekintettel rá a biztosításkiterjed, így utána a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Német magánszemély magyarországi munkavégzése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a társaságot és a magánszemélyt abban az esetben, ha egy német állampolgárságú magánszemély Magyarországon egy magyar vállalkozás részére nem rendszeres orvosi tevékenységet végez, és erről "honorárium" megjelöléssel állít ki bizonylatot?
Részlet a válaszából: […] ...megbízásravonatkozó szabályok szerint [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdés g) pontja] kellelbírálni azzal, hogy a biztosítási kötelezettség a minimálbér 30 százalékátelérő havi (napi) jövedelem esetén sem áll fenn abban az esetben, ha azérintett Németországban biztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Angol állampolgárságú tagok biztosítása

Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságtevékenységében, csak az üzletvezetői teendőket látják el választotttisztségviselőként, díjazás nélkül, vagy havonta a minimálbér 30 százalékát elnem érő tiszteletdíjért. Ebben az esetben biztosítási és járulékfizetésikötelezettség nem keletkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] A látszólag bonyolult probléma megoldásához mindössze kétjogszabályi előírást kell figyelembe vennünk. Az első az 1408/71/EGK rendeletazon alapelve, miszerint a rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókraegyidejűleg csak egy uniós tagállamban terjed ki a biztosítás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálni, és utána – feltéve, hogy a járulékalapotképező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényesminimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét – a29 százalékos társadalombiztosítási, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség is keletkezik, ha ejogviszonyából származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap elsőnapján érvényes minimálbér havi összegének (62 500 Ft-nak) a harminc százalékát(18 750 Ft-ot), illetőleg naptári napokra számítva annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy német anyavállalat német állampolgárságú tagjának, aki 2003. évben Magyarországon egy bt.-t, 2005. évben egy kft.-t létesített? A német tulajdonos az anyavállalatnál mint tag Németországban biztosított, a bt.-nél beltag, 5 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és üzletvezető, a kft.-nél 95 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és ügyvezető. Jövedelmet egyik társaságban sem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...tag biztosítását mindkéttársaságban a magyar szabályok szerint meg kell állapítani, és utána -jövedelem hiányában – a minimálbér alapulvételével a 29 százalékostársadalombiztosítási, valamint a 4 százalékos egészségbiztosítási és 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
2