Szakértő költségátalánya

Kérdés: Milyen dokumentum szükséges egy pályázatot elbíráló szakértői testület tagjainak költségátalány kifizetéséhez? Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek, ha ezenkívül más juttatást nem kapnak a tagok? A megbízó vagy a magánszemély kötelezettsége lesz a közterhek elszámolása, bevallása és befizetése? Milyen egyéb kötelezettségei keletkeznek a kifizetőnek a költségátalány kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tevékenységet végző magánszemély – akkor válik biztosítottá, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét.Az összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony).A Tbj-tv. értelmében a társas vállalkozó biztosítottnak minősül. A biztosított társas vállalkozónak pedig havonta a minimálbér alapulvételével akkor is meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot, ha jövedelmet a társaságból egyáltalán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Mezőgazdasági őstermelő számlája

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadónak abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő állított ki számlát talajmunkák végzéséről egy másik mezőgazdasági őstermelő részére? Bevételként kell elszámolni a számla összegét a szolgáltatást végző őstermelőnél?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséget.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozási díjból származó havi jövedelem eléri a minimálbér (149 000 forint) 30 százalékát, vagy naptári napokra ennek harmincadrészét, akkor fennáll a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként

Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja alapján egyértelműen fennállt a biztosítás, hiszen az ebből származó havi járulékalapot képező jövedelem jóval meghaladta a minimálbér 30 százalékát, az egészségbiztosítási szerv csak 31 napot fogadott el biztosításban töltött időnek. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint "(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozóáltal fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.