Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...11. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis nem terjed ki a biztosítás a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és a vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...díjban részesülő személy ezen ellátások folyósításának idejére ugyan mentesülhetne a minimális fizetési kötelezettség alól, ez a mentesség azonban megszűnik, ha az érintett a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] ...közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősülnek. Adómentes juttatások A Módtv. értelmében 2019-től az alábbi juttatások adómentessége megszűnik:– lakáscélú munkáltatói támogatás,– mobilitási célú lakhatási támogatás,– kockázati biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...az elmaradt munkabér, felmentési bér címen kifizetett kártérítéssel a munkáltató jövedelmet pótol a munkavállaló részére, annak adómentessége nyilvánvalóan nem jöhet szóba. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az Efo-tv. 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja válaszunk írásának időpontjában társadalombiztosításijárulék-fizetés alóli mentességet tartalmaz, de tekintettel arra, hogy ez a közteher 2012. január 1-jén megszűnt, vélelmezhetően ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Letiltás munkabérből

Kérdés: Letiltható 50 százalék a havi bruttó 110 000 forint összegű munkabérből, miután levonásra kerül belőle az összes közteher?
Részlet a válaszából: […] ...mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.Ha az adós több munkáltatótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Kft. alkalmazottainak nyelvpótléka

Kérdés: Milyen feltételekkel adható nyelvpótlék egy kft. alkalmazottainak?
Részlet a válaszából: […] ...közszférában "külön sorban" megjelenő) nyelvpótlékot, amelyresem külön közteher-fizetési kötelezettségek, sem mérséklések, illetvementességek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...tagijogviszonyára tekintettel juttatott bevételt nevesíti a személyi jövedelemadóalól mentesített tételként, azaz az "osztalék" adómentességéről nem formailag,hanem tartalmilag rendelkezik. A leírtak következtében az eva hatálya alátartozó betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Keletkezik-e a cégnek és a dolgozónak valamilyen közteher-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a társaság az egyik alkalmazottja részére önkéntes nyugdíjpénztárba havonta negyvenötezer forint befizetést átvállal munkáltatói hozzájárulásként? Van-e lehetőség arra, hogy pl. csak adott munkakörhöz, életkorhoz kötve saját belső szabályzatban rögzítse a cég a jogosultak körét, és így adómentes-e a hozzájárulás az Szja-tv.-ben megadott értékhatárig?
Részlet a válaszából: […] ...Ezért amunkáltató havonta legfeljebb havi 32 750 forint adómentes munkáltatóihozzájárulást adhat a dolgozónak. Tovább árnyalja az adómentességet, hogy a munkáltatóihozzájárulás nyújtásakor nemcsak az Szja-tv., hanem az Öpt. szabályozására isfigyelni kell. Az Öpt. 12...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...bevételt nevesíti a személyi jövedelemadó alól mentesített tételként, azaz az "osztalék" (és a "vállalkozásból kivont jövedelem") adómentességéről nem formailag, hanem tartalmilag rendelkezik [Eva-tv. 18. § (5) bek.]. Az adómentesség azonban a tagot tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.