16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
2. cikk / 16 Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
3. cikk / 16 Vállalkozói tevékenység folytatása GYES mellett
Kérdés: Helyesen jár-e el az a társas vállalkozás, amely társas vállalkozói jogviszonyban könyvvizsgálói tevékenységet végző többségi tulajdonos tagja után, aki ikrekkel – azok tankötelessé válásáig – GYES-en van, a 131 000 forint minimum-járulékalap figyelembevételével megfizeti a járulékokat, de a GYES melletti munkavégzés miatt tételes eho-t nem fizet?
4. cikk / 16 Egyetemi hallgatók foglalkoztatása
Kérdés: Egy cég egyetemi nyári szakmai gyakorlat keretében több egyetemi hallgatót foglalkoztat. Van-e akadálya annak, hogy a gyakorlat leteltét követően további egy hónapon keresztül foglalkoztassák az érintett diákokat, illetve ez esetben is fennáll-e a minimálbérig az adó- és járulékmentesség?
5. cikk / 16 START-kártya kedvezmény igénybevétele nyári szünidő alatt munkát végző hallgatók esetében
Kérdés: Társas vállalkozás a nyári szünidő ideje alatt főiskolásokat, illetve egyetemi hallgatókat alkalmaz nehéz fizikai munkára. Igénybe vehetők-e ezzel összefüggésben a START-kártya által nyújtott kedvezmények?
6. cikk / 16 50 év feletti tartósan munkanélküli foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik-e a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség az önkormányzati költségvetési intézményre is, amennyiben 2006. május 1-jétől 50 év feletti tartósan munka nélküli személyt alkalmaz? Hogyan lehet érvényesíteni a kedvezményt?
7. cikk / 16 50 év feletti tartós munkanélküli eho-ja
Kérdés: Meg kell-e fizetni 2006-ban a tételes egészségügyi hozzájárulást az után az 50 év feletti, tartósan munka nélküli személy után, akit 2005. február 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztat egy társaság? 2005. évben az Eho-tv. 7. § (h) bekezdése alapján a cég nem fizetett utána tételes eho-t, mivel a dolgozó megfelelt a 10. § (4) bekezdésében megfogalmazott tartósan munkanélküli kritériumnak.
8. cikk / 16 Külföldi állampolgárságú tagok tételes eho-ja
Kérdés: Kötelezett-e a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésére az a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság, amelynek csak külföldi magánszemély tagjai vannak (német és ír állampolgárok), akik a társaságból tagi jövedelmet nem vettek fel. Milyen igazolásokra van szükség a járulékok alóli mentességhez?
9. cikk / 16 Munkanélküli foglalkoztatása
Kérdés: Az Eho-tv. 7. § h) pontja alapján a tartósan munkanélküli foglalkoztatása esetén a foglalkoztató mentesül a tételes eho megfizetése alól. A mentességet illetően a munkaügyi központtal kötött munkakipróbálás támogatásának tartamára, vagy annak lejárta után is, esetleg nyugdíjazása időpontjáig minősül a dolgozó tartósan munkanélkülinek? Ha ez a dolgozó munkahelyet változtat, az új munkáltató részesül-e a mentességben?
10. cikk / 16 Egyházi személy közterhei
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség áll fenn az egyházi személyek (lelkészek) tekintetében, és mi az alapja a fizetendő járulékoknak? Az egyházat mint foglalkoztatót terheli-e tételes eho-fizetési kötelezettség a lelkészek után? Különbözik-e az egyház tevékenységében egyházi és világi alkalmazottként résztvevők társadalombiztosítási helyzete?
