Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...11. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis nem terjed ki a biztosítás a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és a vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Kft. főiskolai hallgató tagjának nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Van valamilyen akadálya annak, hogy a főiskolai hallgató a kötelező nyári szakmai gyakorlatát annál a kft.-nél folytassa, amelynek egyébként tulajdonos tagja személyes közreműködési kötelezettség nélkül? Milyen közterheket kell abban az esetben fizetni utána, ha az egybefüggő 6 hetes gyakorlatra a kötelező minimumnál magasabb összegű juttatásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző diákra. Ez alapján az említett díjazás után nem kell járulékot fizetni, míg a szociális hozzájárulási adó alóli mentességét a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (3) bekezdésének d) pontja mondja ki.Ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Tanulmányi támogatás

Kérdés: Adó-, illetve járulékköteles jövedelemnek számít egy kft., valamint nappali tagozatos egyetemi hallgatók között létrejött tanulmányi szerződés alapján fizetett tanulmányi támogatás abban az esetben, ha a támogatottak vállalják, hogy a kötelező szakmai gyakorlatot a támogatónál teljesítik, a szakdolgozatot a támogatónál készítik el, illetve a tanulmányok befejezését követően a támogatónál munkaviszonyt létesítenek legalább a támogatás időtartamával megegyező időre? A tanulmányok ideje alatt a támogatott folyamatosan kapcsolatot tart a támogató által kijelölt mentorokkal. A tanulmányi támogatás összege a tanulmányi eredményektől függően maximum havi 75 000 forint. Be kell jelenteni a diákokat a 'T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben vázolt támogatás adómentességét jogszabály nem teszi lehetővé. Adómentesnek mindössze a nappali tagozatos egyetemi hallgatóknak a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás minősülhet, annak is havonta legfeljebb a hónap első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulók egyéni járulékai

Kérdés: Mentesülnek-e a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakmunkástanulók az egyéni járulékfizetés alól abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője csak a minimálbér 20 százalékának megfelelő összegű jövedelmet fizeti ki részükre, vagy csak a személyi jövedelemadót érinti a mentesség?
Részlet a válaszából: […]  A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanuló részére atanulószerződésben is szereplő, kötelezően kifizetett díjazás – mely aminimálbér 20 százalékával egyezik meg – valóban mentes az szja-fizetésikötelezettség alól. Azonban annak következtében, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...csekk. Az üdülési csekknemcsak a munkaviszonyban álló magánszemélynek, hanem rá való tekintettel ahozzátartozónak is adható. Az adómentesség értékhatára magánszemélyenként évi65 500 forint (Szja-tv. 1. számú melléklet 8.3., és 9. pontok).– Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.