12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei
Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
2. cikk / 12 Személyes közreműködés GYES mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
3. cikk / 12 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet
Kérdés: Mi az a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet? Alapíthatnak ilyen céget azok a személyek is, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt, de ellátásban részesülnek, és mellette szeretnének dolgozni?
4. cikk / 12 Magánszemélyek részére fizetett díjazás
Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
5. cikk / 12 Közalkalmazott édesanya további jogviszonya
Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
6. cikk / 12 Vállalkozói tevékenység folytatása GYES mellett
Kérdés: Helyesen jár-e el az a társas vállalkozás, amely társas vállalkozói jogviszonyban könyvvizsgálói tevékenységet végző többségi tulajdonos tagja után, aki ikrekkel – azok tankötelessé válásáig – GYES-en van, a 131 000 forint minimum-járulékalap figyelembevételével megfizeti a járulékokat, de a GYES melletti munkavégzés miatt tételes eho-t nem fizet?
7. cikk / 12 Tagi jogviszonyban álló ügyvezető önkéntes egészségbiztosítási tagdíja
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy kft. tagi jogviszonyban álló ügyvezetője után a társaság önkéntes egészségbiztosítási pénztárnak tagdíjat utalt át? Amennyiben jövedelemnek minősül az elutalt összeg, milyen közterheket kell leróni, illetve az elutalt összeg bruttónak minősül-e? Mikor kell levonni az esetleges egyéni járulékot a tartósan táppénzes állományban lévő ügyvezetőtől, aki erre az időre semmilyen jövedelmet nem kap a cégtől?
8. cikk / 12 Egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
9. cikk / 12 Bt. beltagjának jogviszonya szülés esetén
Kérdés: Egy bt. beltagja heti 36 órát meghaladó munkaviszonya mellett a bt. ügyvezetője és a munkáltatói jogok gyakorlója. Tagi jövedelmet nem vesz fel. Az ügyvezető gyermeket vár, ezért jelenleg a főállású munkaviszonyából táppénzes állományban van, majd a szülést követően TGYÁS-ra, illetve GYED-re, majd GYES-re megy. Gyakorolhatja-e a bt.-ben továbbra is az ügyvezetői tisztségét, díjazás nélkül?
10. cikk / 12 Beltag GYED- és GYES-jogosultsága
Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?