10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén
Kérdés:
Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?
2. cikk / 10 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
3. cikk / 10 Betéti társaság tagjainak jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a 'T1041-es adatlapon egy 2021. január 4-én alakult betéti társaság beltagját, aki az ügyvezetői teendőit megbízási jogviszonyban látja el? A beltag jelenleg még rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amelyben kisadózóként fizeti meg a közterheket, de ezt február 28-án meg kívánja szüntetni. Be kell jelenteni valamilyen módon a betéti társaság kültagját, aki a beltag felesége, de munkát nem végez a cégben, mert ápolási díjban részesül?
4. cikk / 10 Kisadózó betéti társaság
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan alakuló betéti társaság abban az esetben, ha az alapító beltag 2019. július 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt? Amennyiben igen, akkor be kell jelenteni kisadózóként a kültagot is, aki egyébként nem végezne semmilyen tevékenységet a cégben, és rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal?
5. cikk / 10 Szociális szövetkezet tagjai
Kérdés: Be kell jelenteni a szociális szövetkezet tagjait valamelyik hatósághoz abban az esetben, ha a szövetkezet 7 taggal alakult, amelyből 6 fő természetes személy plusz 1 tag az önkormányzat, de jelenleg még semmilyen tevékenységet nem folytatnak, mert egy sikeres pályázatra várnak? A szociális szövetkezet turisztikai és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni, és az alapszabály szerint a természetes személy tagok kötelesek személyesen közreműködni, amely történhet munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, megbízási jogviszony, illetve tagi jogviszony keretében is. A természetes személyek közül egy fő az igazgató-elnök (mellette főállású egyéni vállalkozó), 1 fő a felügyelőbizottság elnöke, 2 fő a felügyelőbizottság tagja, két fő pedig csupán tag, semmilyen tisztséget nem töltenek be.
6. cikk / 10 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
7. cikk / 10 Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
8. cikk / 10 Közteherfizetés több kisadózó vállalkozás esetében
Kérdés: A Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében "...A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni." Ez alapján kötelező munkaszerződést kötni egy kisadózó betéti társaság vezető tisztségviselő kültagjával, aki ténylegesen nem működik közre a társaság tevékenységében, illetve vezetésében, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót?
9. cikk / 10 Kisadózó vállalkozások tételes adója
Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
10. cikk / 10 Egyéni vállalkozók által alapított társas vállalkozás
Kérdés: Két főállású egyéni vállalkozó kft.-t alapított, melyben az egyikük többségi részesedéssel bír, ő az ügyvezető, és a társaság tevékenységében is személyesen közreműködik. A másik tag szintén közreműködik, banki átutalásokat intéz, és ő végzi a kft. könyvelését. A társasággal olyan megbízási szerződést kötöttek, amely rögzíti, hogy feladataikat egyelőre ingyenesen végzik. A kft.-ben sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek (viszont az egyéni vállalkozásban mindketten eleget tesznek a minimumjárulék-fizetési kötelezettségüknek és megfizetik az eho-t). Helyes-e ez így? Kell-e jelenteni a többes jogviszonyt a 38-as bejelentőlapon?