Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...azaz munkaviszonybanvagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket. Ez aztjelenti, hogy javadalmazását munkabérnek vagy megbízási díjnak kell tekinteni,de semmi esetre sem tagi jövedelemnek.Munkaviszony esetén feltétel nélkül kiterjed rá abiztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek egy kft. nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja után, aki személyes közreműködésért nem vesz fel jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...hiányára – eleve kizárt.A megbízási [Tbj-tv. 5. § (1) g) pontja] jogviszony ugyan szóba jöhet, ám – figyelemmel a "nulla forint" megbízási díjra – ez jelen esetben társadalombiztosítási kötelezettséget szintén nem keletkeztetne.Ezek után már csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen díjazás ellenében végezhet esetenként munkát, illetve köteles-e jövedelmet felvenni egy kft. személyes közreműködésre nem kötelezett tagja, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója? Milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a diák esetenként végez munkát, legjobb megoldás a megbízási jogviszony. Ebben az esetben a biztosítás akkor terjed ki rá, ha a megbízási díjának a járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) része napi szinten eléri az 500, havi szinten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.