Nem működő bt. nyugdíjas beltagjának közterhei

Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után akkor, ha a társaság nem működik, így a beltag sem részesül semmilyen díjazásban?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónak, hasaját jogú nyugdíjasként a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen- nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében – közreműködik. Tehát azegészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak csak akkor minősül, ha atársaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nemmunkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik. A Gt. 91. § (2)bekezdése értelmében azonban nem minősül személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónak, haa társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nemmunkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik [Tbj-tv. 4. § d) ése) pontja]. Ez azt jelenti, hogy ha a betéti társaság nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...választotttisztségviselőjének jogviszonyát 2005-ben, illetve 2006 első félévében a régiGt. alapján kellett megítélni, mely szerint vagy megbízási vagy munkaviszonybanállónak kellett tekinteni. Az APEH álláspontja szerint – melyet a bíróságokítélkezési gyakorlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...nem végez, ezért díjazásban nem részesül, akkor velekapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel,– munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, választotttisztségviselőként (üzletvezetőként) részt vesz a társaság tevékenységében, ésezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Bt. és kft. nyugdíjas tagjai

Kérdés: Kell-e járulékot és eho-t fizetni egy betéti társaság nem nyugdíjas, egyéb foglalkozási jogviszonnyal nem rendelkező (pl. háztartásbeli) kültagja után, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem vesz részt, jövedelmet nem kap? Véleményünk szerint az ilyen kültag a Tbj-tv. 4. § d) pont 1. alpontja szerint nem minősül társas vállalkozónak, továbbá az Eho-tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tagi jogviszony sem áll fenn. Kell-e tételes eho-t fizetni egy kft. nyugdíjas tagja után, aki nem vezető tisztségviselő, és a társaság tevékenységében személyesen nem vesz részt?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen ésszemélyesen közreműködik, és azt nem munkaviszonyban és nem megbízásijogviszonyban teszi. Jelen esetben olyan tagról van szó, aki semmilyen formábannem vesz részt a társaság tevékenységében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónaktekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesenközreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi.E szabályt a konkrét helyzetre alkalmazva: a beltag akkor minősül társasvállalkozónak, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Betéti társaság beltagjának fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Fennmarad-e a biztosítási jogviszonya annak a heti 36 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállalónak, aki fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe? Kell-e valamilyen közterhet fizetni abban az esetben, ha ez a munkavállaló egy betéti társaság beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozónaktekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesenközreműködik, és ezt nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretébenteszi. (Az üzletvezetői tevékenység önmagában 2006. július 1-jétől nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 94. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a betétitársaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetesszemély útján látja el, akkor a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyielőírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak tekinteni, ha a társaságtevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nemmunkaviszonyban, és nem megbízásos jogviszonyban teszi. Az első tisztázandókérdés tehát, hogy az érintett tag személyesen végez-e a munkát a cégben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.
1
2