Ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg a munkavállalót a fizetés nélküli szabadság, de ezen esetektől eltérően is igényelhető fizetés nélküli szabadság a felek megállapodása szerint gyakorlatilag bármikor és bármennyi időre, pl. a GYES lejárta után a gyermekek további nevelése érdekében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] ...a szülési szabadságát. Az anya egybefüggő huszonnégy hét (168 nap) szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét (28 nap) a szülés várható időpontja elé essen.A szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.A szülési szabadság tartama tehát 24 hét, amelyet – amennyiben a felek vagy kollektív megállapodás eltérően nem rendelkezik – úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...kötelező a tagnak a személyes közreműködésért jövedelmet fizetni, arra a társasági szerződés rendelkezése vagy a tagokkal való különmegállapodás alapján igényt tarthat, de le is mondhat róla [Gt. 91. § (3) bekezdése]. A tagnak járó díjazás mértéke,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Szabadságmegváltás egyéni járuléka

Kérdés: Kell-e egyéni járulékot fizetni a GYES után ismét munkába álló dolgozó szabadságmegváltása után? Az eddigi gyakorlat szerint nem vontunk belőle sem nyugdíj-, sem pedig egészségbiztosítási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...a gyermek ápolása,gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járószabadság pénzbeli megváltását a felek megállapodása alapján.Ebben az esetben viszont a juttatásból az általánosszabályok szerint le kell vonni a nyugdíjjárulékot. A 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Betegszabadság egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a második, ún. "egyidejűleg fennálló többes" jogviszonyában azt a főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozót, aki 2007. június 1-jétől 2007. december 31-ig fizetés nélküli szabadságot kért, mely idő alatt határozott időre szóló munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatóval? A főállású munkaviszonyában 13 nap betegszabadságot vett igénybe 2007. május 31-ig, az erről szóló igazolást az új munkáltatónak átadta.
Részlet a válaszából: […] ...további munkaviszonyt, vagymunkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatónakbejelenteni. A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – a jogviszonylétesítését akkor tilthatja meg, illetve a munkavállalót a jogviszonymegszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kiadvány helyes információkat tartalmaz a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy – EU-csatlakozásunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...követően biztosítási jogviszony hiányában 2002. december 31-ét követően első ízben a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot, és a megállapodás megkötése időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.