A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során

Kérdés:

Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Részlet a válaszából: […] A munkabérletiltásban alkalmazott rendszeres levonási kötelezettség érvényesítése során a munkáltató kiemelt figyelmét és kellő körültekintését nem kizárólag a munkavállalójával szemben kihelyezett, tulajdonképpen hozzá telepített kényszerintézkedés, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Munkavállaló képzésének költségei

Kérdés: Vonhatja a munkáltató a munkavállaló bruttó béréből a képzés, oktatás árát, amelyet a felek megállapodása szerint a munkavállaló fizet meg? A tréning cseh koronában megadott árának forintra átszámolt összegét a munkavállaló havi nettó béréből vonta le a munkáltató, de felmerült, hogy esetleg nem ez a helyes megoldás.
Részlet a válaszából: […] A kérdés valószínűleg arra irányul, hogy a munkavállaló adózás előtti vagy adózás utáni jövedelmét terheli-e a munkáltató által megelőlegezett, munkavállalót terhelő kiadás. A kérdésből az feltételezhető, hogy a munkavállaló olyan képzésen vett részt, amely nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítés, illetve járadék is. A járadék viszont egy rendszeres – tehát nem egyösszegű – pénzbeli juttatás, amely a felek megállapodása vagy bírósági ítélet alapján meghatározott ideig folyamatosan megilleti a jogosultat.Az alábbiakban kicsit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni.Fontos változás, hogy a nem biztosított és egészségügyiszolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodástköthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyiszolgáltatásának biztosítására.A megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...követően biztosítási jogviszony hiányában 2002. december 31-ét követően első ízben a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot, és a megállapodás megkötése időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.