67 cikk rendezése:
1. cikk / 67 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Ki jogosult a családi pótlékra abban az esetben, ha a gyermeket a bíróság az apának ítélte, azonban ennek ellenére jelenleg az anya háztartásában él, aki nem kíván eleget tenni a bírósági ítéletben foglaltaknak?
2. cikk / 67 Családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedése
Kérdés: Van valamilyen lehetőség a családi pótlék visszafizetésének méltányosságból történő elengedésére? Az államkincstár visszafizetésre kötelezte a szülőt arra való hivatkozással, hogy a gyermek már nem tanul.
3. cikk / 67 Rendvédelmi igazgatási alkalmazott szülése
Kérdés: Rendvédelmi igazgatási alkalmazott a szülési szabadság tartamára csecsemőgondozási díjra vagy szülési szabadságra szerez jogosultságot. Melyek azok a rendelkezések, melyek megkönnyítik a választást, hogy valójában melyik ellátás igénybevételére nyílik lehetőség?
4. cikk / 67 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés:
Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladataikat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?
5. cikk / 67 Munkaviszonyban álló lelkipásztor
Kérdés: Vonatkozik az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.8. pontjában meghatározott mentesség egy hitéleti tevékenységet végző egyesület vezetőjére, aki munkaviszonyban lelkipásztori tevékenységet végez? Az egyesület felvételt kapott a bejegyzett egyházak kötelekébe, és ez a törzsadatában is megjelenik.
6. cikk / 67 Adókedvezmény egyetemi tanulmányok halasztása esetén
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekek után járó adókedvezményt az alábbi esetben? A munkavállalónak két gyermeke van, az egyik 16 éves, nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, a másik gyermek idén ősztől ment volna nappali tagozatos egyetemre, de nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem rendelkezik három oltással, ezért most félévet halaszt. A dolgozó nyilatkozatában az alábbiak szerint kérte az adókedvezmény elszámolását: 2022. január-június hónapokban 2 gyermekre havi 40 000 forint (20 000 forint/gyermek), 2022. július hónaptól havi 20 000 forint (egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermek után). Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a halasztás miatt július hónaptól már csak egy gyermekre tekintettel jár a kedvezmény, havi 10 000 forint összegben? Hogyan kell rendezni a többletként levont kedvezményt? Korrigálhatja a jogtalan levonást a munkáltató, vagy a munkavállaló rendezi majd a 2022. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásában? Hogyan kell eljárni akkor, ha a nagyobb gyermek keresztfélévesként mégis elkezdi az egyetemet 2023. januárban?
7. cikk / 67 Gépkocsivezetők kiküldetése
Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?
8. cikk / 67 Családi pótlék összegének csökkentése
Kérdés: Mi lehet az oka annak, hogy lecsökkentik a családi pótlék összegét? Hogyan fellebbezhet a jogosult, ha nem kapott semmilyen értesítést a csökkentésről, és nem ért egyet a döntéssel?
9. cikk / 67 Elvált szülők családi kedvezménye
Kérdés: Jogosult továbbra is a családi kedvezmény igénybevételére az apa abban az esetben, ha a szülők elváltak, külön élnek, jogerős bírósági döntés alapján felváltva gondozzák a közös gyermeküket, és a családi pótlékot teljes mértékben az anya kapja meg, mert az apa lemondott az ellátás őt megillető 50 százalékáról? Amennyiben fennáll az apa jogosultsága, azt mindkét szülő 50-50 százalékban veheti igénybe, vagy el lehet térni ettől, illetve le lehet mondani a másik fél javára?
10. cikk / 67 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye külföldi családi pótlék esetén
Kérdés: Figyelembe vehető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye egy 2021-ben kifizetésre kerülő megbízási díj számfejtése során az alábbi esetben? A megbízottnak, egy jelenleg 80 éves román állampolgár anyának, Romániában született mind a 4 gyermeke, akik közül kettő még gyermekkorában Romániában elhunyt. Körülbelül 10 éve az anya és az élő gyermekek (40 és 50 éves) is magyar állampolgárok, magyar állandó lakcímmel, az anya a nyugdíját is a magyar nyugdíjfolyósítótól kapja. Az anya kapott családi pótlékot Romániában, de ezt nem tudja igazolni, nyilatkozott a kifizetésről, illetve bemutatta a születési és a halotti anyakönyvi kivonatokat. A NAV állásfoglalása szerint a magánszemély csak abban az esetben veheti igénybe ezt a kedvezményt, ha a Cst. szabályai alapján Magyar-országon jogosult a családi pótlékra, és rendelkezik Magyarországon adóköteles, az Szja-tv. 29/D. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jövedelemmel. Ha az anya a magyar szabályok alapján nem jogosult családi pótlékra, vagy a gyermekei-re tekintettel nem volt családi pótlékra jogosult Magyarországon 12 évig, akkor nem érvényesítheti a kedvezményt, függetlenül attól, hogy korábban Romániában nagycsaládosként volt jogosult támogatásra.
