Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mennyi időre kell megszüntetnie a munkaviszonyát annak a magánszemélynek, aki 2018. június 15-től rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, de az ellátás iránti igényét elutasították, mert keresőtevékenységet folytat? Elegendő, ha fizetés nélküli szabadságot igényel, vagy csak a munkaviszony megszüntetése felel meg a jogszabályoknak? Az ellátás igénylése után a dolgozót tovább foglalkoztatják, de az alkalmazás feltételei megváltoznak annak érdekében, hogy a munkaviszony ne veszélyeztesse a jogosultságot.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. a rokkantsági ellátás egyik jogosultsági feltételként írja elő, hogy az igénylő nem folytathat keresőtevékenységet. A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenységnek az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkavállaló és a munkáltató kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre, és alapvetően a két fél megállapodását tükrözi, természetesen az Mt. szabályozásában foglalt feltételek betartásával. A jelenleg hatályban lévő jogszabályok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Felmondási idő és végkielégítés számítása

Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik – külföldi állampolgárságú – tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
Részlet a válaszából: […] ...külkereskedelmi szerződésnek tekintenek, akép­viselt külföldi, valamint a belföldi tevékenységet foly­tató gazdálkodószervezetek és magánszemélyek kö­zötti szerződések előkészítésében,tárgyalásában va­ló közreműködést, továbbá ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Kirendelés

Kérdés: Kirendelheti-e dolgozóját az Mt. 106. §-a szerint egy társadalmi szervezet az általa alapított alapítványhoz?
Részlet a válaszából: […] ...minősül.Az alapítványra vonatkozó előírásokat a Ptk. 74/A-74/G§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. Az alapítványt magánszemély, jogiszemély és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – tartósközérdekű célra – alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.