Iskolaszövetkezet tagjainak jogállása

Kérdés: Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződéssel foglalkoztatotttagok, tekintve hogy bérjövedelmet szereznek. Munkaviszonyból származójövedelemnek minősül ugyanis a magánszemélyt munkaviszonyára tekintettelmegillető adóköteles bevétel, és a munkaviszonyból származó jövedelem bérnekminősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 46. §-a értelmében a munkáltató olyan bizonylatotköteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemélybevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjáulszolgáló összeg és a levont adóelőleg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezhetően magánszemély építtető foglalkoztatóváválására, az ezzel összefüggő adó- és járulékkötelezettségeire is az általánosszabályok vonatkoznak. Az a tény, hogy a munkavállaló hajléktalan, nem játszikszerepet a foglalkoztatására nézve, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...hozzátartozója, az esetben a kérelemnek helyt ad aregionális munkaügyi központ. Az engedély legfeljebb 1 évre adható meg. Akülföldi magánszemélyek magyarországi munkavállalásából származó jövedelmeadóztatására – feltéve hogy az adott országok között létezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabér után. Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önállótevékenységet folytató magánszemélynek az áfával együtt kifizetett összeg. A színlelt vállalkozási szerződések esetében ajóhiszeműséget érdemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabér után,– vállalkozói járulék.Az adó és járulék alapja az egyéni vállalkozónak, az önállótevékenységet folytató magánszemélynek az áfával együtt kifizetett összeg. Az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagosadómegállapítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

"Képzési támogatás" utáni közterhek

Kérdés: Egy kft. a tevékenységéhez betanított munkásokat (varrónő) szeretne alkalmazni. A betanítást ő maga végzi el. Képzetlen, de nem munka nélküli személyeket szervez be, akikkel a sikeres betanulás után munkaszerződést köt. A képzés 2 hétig tartó idejére képzési támogatást nyújt a résztvevőknek napi 2000 forint összegben. Milyen közterheket kell kifizetni ez után a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...a próbaidő tartama alatt minden jogkövetkezmény nélkül meg lehet szüntetni.Ekkor maga a képzési költség nem keletkeztetne jövedelmet a magánszemélynél, az költségként elszámolható lenne. A képzési támogatás pedig a magánszemély bérjövedelmének minősülne, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyítania kell, hogy munkavállalója a bérletet személyes céljaira még részben sem használta. Kizárólag ebben az esetben nem számít a magánszemélynél bevételnek a bérlet díjának megtérítése, és ilyenkor annak összege után a kifizetői személyi jövedelemadót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó, nem rendszeres jövedelem adóelőleg-megállapítási szabályai szerint megállapítani és levonni. Az Ftv. alapján a magánszemélytől egy százalék munkavállalói járulékot kell vonni, valamint a munkáltatónak a három százalék munkaadói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.