GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként."A munkaviszony a legerősebb jogviszony a munkavégzésre irányuló jogviszonyok között,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...is minősül, a Tbj-tv. "többes jogviszonyú" vállalkozókra vonatkozó szabályait lehetne alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy az a kisadózó magánszemély, aki egyidejűleg a Tbj-tv. értelmében társas vállalkozóként is biztosított, társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...uniós állampolgár egyidejűleg csak egy tagállamtársadalombiztosítási rendszerébe tartozhat. Az a körülmény, hogy az osztrákmagánszemély ausztriai biztosításáról igazolást tud bemutatni, még egyáltalánnem jelenti azt, hogy a magyarországi munkavégzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] ...– a pénzforgalmi könyvvitelbenelszámolt bérköltség,– az egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretébenfoglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltség.A bérköltség fogalmát a számvitelről szóló 2000. évi C.törvény (Szt.) 79. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Kazahsztáni állampolgárságú személy jogállása

Kérdés: Kell-e munkavállalási engedélyt kérnie, illetve hogyan kaphat taj-kártyát az a budapesti lakóhellyel és tartózkodási engedéllyel rendelkező, kazahsztáni állampolgárságú magánszemély, aki egy kft. ügyvezetője, de nem tagja? Az ügyvezetői teendők ellátásáért havi 70 000 forint megbízási díjban részesül, egyéb munkavégzésre nem kötelezett, hazájában nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A 8/1999. SzCsM rendelet 7. § (1) bekezdés f) pontjaértelmében nincs szükség munkavállalási engedélyre a külföldi részesedésselrendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamintfelügyelőbizottsági tagjaként történő munkavégzéshez.A Gt. 30. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.