16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban
Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
2. cikk / 16 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
3. cikk / 16 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagjainak? A szövetkezet jelenleg csak 15 százalék személyi jövedelemadót von tőlük, illetve megfizeti utánuk a havi 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen nyomtatványon kell bejelenteni a jogviszony létesítését és megszűnését, illetve havonta hogyan, milyen nyomtatványon kell a jövedelmet bevallani?
4. cikk / 16 Amerikai állampolgár részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Magyarországon kell megfizetnie a közterheket egy kulturális verseny amerikai illetőségű magánszemély zsűritagja részére járó juttatás után abban az esetben, ha a magánszemélynek Amerikában nincs vállalkozása, és a díjazását a magyar bankszámlájára kapja forintban? Minősíthető művészeti tevékenységnek a zsűrizés, vagy önálló tevékenységként kell figyelembe venni?
5. cikk / 16 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
6. cikk / 16 Rokkantnyugdíjas beltag
Kérdés: Lehet-e beltag egy betéti társaságban egy rokkantnyugdíjas személy 2012-ben?
7. cikk / 16 Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete
Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
8. cikk / 16 Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
9. cikk / 16 Rokkantsági nyugdíjas megbízási díja
Kérdés: Beleszámít-e egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott rokkantnyugdíjas kereseti korlátjába a havi 15 000 forint összegű megbízási díj, amelyből kizárólag személyijövedelemadó-előleget vonnak le?
10. cikk / 16 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.