Külföldön biztosított személyek kötelezettségei

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy cég Dániába küldi ki dolgozni a munkavállalóit az ott bejegyzett vállalkozásához? A magyar munkavállalók a külföldi tartózkodás alatt a foglalkoztatónál fizetés nélküli szabadságon lesznek, a jövedelmüket Dániában kapják meg, és ott rendelkeznek majd biztosítási kötelezettséggel is. Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a magánszemélyeknek a magyar egészségbiztosítási pénztárhoz ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a munkáltató nem kiküldetésben foglalkoztatja a munkavállalókat, a magyar hatóságokhoz semmilyen kötelezettsége nincs.Az Eb-tv. 80. §-a (5) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az a tajszámmal rendelkező személy, aki valamely EGT-tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Közterhek fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a közalkalmazottnak, akinek munkáltatója egy év fizetés nélküli szabadságot engedélyezett? Milyen következményei lesznek ennek az időszaknak az érintett társadalombiztosítási jogviszonyára?
Részlet a válaszából: […] ...időnek megfelelő időponttól) kötelezett az egészségügyiszolgáltatási járulék fizetésére. Az Art. 20. § (6) bekezdése szerint amagánszemély az így keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését15 napon belül köteles az adóhatóságnak bejelenteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 46. §-a értelmében a munkáltató olyan bizonylatotköteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemélybevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjáulszolgáló összeg és a levont adóelőleg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíja

Kérdés: Valóban vásárolhat-e nyugdíjéveket az az 59 éves magánszemély, aki az elmúlt 9 évben mezőgazdasági őstermelőként dolgozott, amely időszakra nem fizetett nyugdíjjárulékot, és ezt szeretné pénzben megváltani?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. értelmében nyugellátásra jogosító szolgálati időés nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást az a belföldinagykorú személy köthet, aki – nem saját jogú nyugdíjas, és – aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nemáll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig hátralévő hónapok száma megegyezik, vagy kevesebb, mint ahány havi végkielégítést a magánszemély kapott, akkor a teljes összeget a munkaviszony megszűnésének évében kell jövedelemként figyelembe venni.Az Szja-tv. 33/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.