Kedvezmények érvényesítése a 2020. évi személyijövedelemadó- bevallásban

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy a súlyos fogyatékosságra vonatkozó kedvezmény? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózónak csak az év egy részében volt munkaviszonya? Ebben az esetben a kedvezmények csak arányosan vehetők igénybe a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...határideje 2021. május 20.A NAV a nyilvántartásában szereplő adatok alapján valamennyi adózó részére automatikusan elkészíti a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. A NAV adatbázisa a munkáltatói, kifizetői bevallásokban, adatszolgáltatásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 13.

Megváltozott munkaképességű adószámos magánszemély

Kérdés: Milyen összegű jövedelemmel rendelkezhet, illetve érvényesítheti a megváltozott munkaképességű személyek adókedvezményét az általa fizetendő szociális hozzájárulási adóra egy adószámos magánszemély, akinek egészségi állapota 50 százalékos, és rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...következően a kereseti korlátba csak a kifizetőtől származó és járulékalapot képező jövedelem jöhet számításba. Az adószámos magánszemélyre – mint egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban munkát végzőre – a Tbj-tv. 5. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen nem alkalmazható a munkabérrel kapcsolatos kedvezmény, már csak azért sem, mert ez esetben az adó nem a kifizetőt, hanem a magánszemélyt terheli.Az osztalék után a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót – a törvény 2. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...azonban mind a munkavállalót, mind a munkáltatót megilleti kedvezmény.Az Szja-tv. 40. §-a értelmében ugyanis a súlyosan fogyatékos magánszemély az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától ezen állapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok létesítését nem tiltják a jogszabályok, tehát ha a munkavállaló a főfoglalkozású munkahelyén pontosan eleget tesz a munkavégzési kötelezettségének, munkaideje letelte után bármilyen formában és bármennyit dolgozhat, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Rehabilitációs ellátásban részesülő társas vállalkozó rehabilitációs kártyája

Kérdés: Tudja érvényesíteni a rehabilitációs kártyával járó kedvezményeket egy főfoglalkozású társas vállalkozó, aki 2011. december 31-ig kiegészítő tevékenységű volt, jelenleg rehabilitációs ellátást kap, és komplex vizsgálat előtt áll? Betegsége esetén jogosult lesz táppénzre a befizetett járulékai alapján?
Részlet a válaszából: […] ...58. §-a (5)bekezdésének c) pontja szerint munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggelnem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogiszemélyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkaviszonyban álló dolgozótfoglalkoztat. Mindezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

APEH-ellenőrzés

Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
Részlet a válaszából: […] ...adókötelezettségekteljesítését.– Folytatni kell a vagyongyarapodásos vizsgálatokat azazonos érdekkörbe tartozó gazdálkodókra és magánszemélyekre kiterjesztve.– Magánszemélyek körében végzett ellenőrzéseknél (önadózókés munkáltatók által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...fölött a kiegészítő adójóváírás mértéke fokozatosan csökken, 1 302 400forint felett pedig egyáltalán nem érvényesíthető.A magánszemély ugyanazon nyilatkozatában kérheti, hogyszámoljanak el neki havi adójóváírást és havi kiegészítő adójóváírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
2