Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...az Európai Unió területére is.Az Szja-tv. fogalommeghatározása értelmében külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseit abban az esetben lehet alkalmazni, ha például egy harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő magánszemélyt egy, a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató Magyarországon korábban kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldött személy 24 hónap elteltével átkerül a munkavégzés helye szerinti tagállam joghatósága alá, ennek következtében a külföldi magánszemély után jelenleg már Magyarországon kell a társadalombiztosítási kötelezettségeket teljesíteni. Amennyiben elfogadjuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Olasz állampolgár ingatlan- bérbeadásból származó jövedelme

Kérdés: Kötelezett lesz az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére egy olasz állampolgárságú magánszemély, akinek Magyarországon ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az évi 1 millió forintot, és Olaszországban rendelkezik biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal? Változik a helyzet abban az esetben, ha a magánszemély kérte a tartózkodási engedélye kiállítását, de lakcímmel még nem rendelkezik, és előreláthatólag a magyar-országi tartózkodása nem éri el az évi 183 napot?
Részlet a válaszából: […] ...esetben csak ez a szabály a döntő, és minden más szabályt "felülír".Azt jelenti, hogy egészen addig, amíg az olasz állam-polgárságú magánszemély más tagállami biztosítása fennáll, addig Magyarországon százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

EGT-tagállamban biztosított személy magyar vállalkozása

Kérdés: Magyarországon főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül egy EGT-tagállamban egyéni vállalkozóként biztosított személy, akinek a létérdeke és az állandó tartózkodási helye is az EGT-tagállamban van, de Magyarországon is egyéni vállalkozást folytat, és az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához lakcímet kellett itt létesítenie? A vállalkozó Magyarországon a kisadózó vállalkozók tételes adójának hatálya alá jelentkezett be, és rendelkezik A1 igazolással az EGT-tagállamban fennálló biztosításáról.
Részlet a válaszából: […] ...uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül. Ez azt jelenti, hogy a kérdésbeli, más tagállamban biztosított magánszemély Magyarországon kisadózó egyéni vállalkozóként nem minősül főállásúnak, ezért a tételes adót is ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...forrásokkal rendelkezik. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Angol állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a cég felkér egy angol állampolgárt egynapos előadásra egy konferencián? Milyen bejelentési kötelezettség keletkezik ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a 7. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen cikkely rendelkezéseiből lényegében az következik, hogy az önálló tevékenységet folytató magánszemély az illetősége szerinti államban – esetünkben tehát Angliában – adózik, kivéve ha másik országban telephelye van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Ausztriában dolgozó magyar vállalkozó közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft., ha a 'T1041-es lapon megszünteti annak a magyar állampolgárságú társas vállalkozónak a jogviszonyát, aki Ausztriában munkaviszonyban áll, és az osztrák biztosító által kiadott A1-es igazolás értelmében ott biztosított? A magánszemély Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel. A vállalkozás EU-s adóalanynak is teljesít szolgáltatást. Milyen esetben keletkezik Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozónak, be kell-e nyújtani a '08-as bevallásokat, illetve van-e valamilyen adó- vagy biztosítási kötelezettsége az ausztriai törvények alapján a magyarországi vállalkozásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet és a gyakorlati alkalmazásának elősegítését célzó 987/2009/EK rendelet a biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából pontosan meghatározzák, hogy egy adott jogviszonyra mely tagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási jogviszonyt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezető

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik egy kft.-nek a svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után, aki 1955-ben született, Svájcban nyugdíjban részesül, emellett kereső­tevékenységet is folytat, és Magyarországon sem lakcímmel, sem adóazonosító jellel nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben említett svájci magánszemély egy­idejűleg két tagállamban végez munkát, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az ún. közösségi <br> koordinációs szabályok figyelembevételével kell meghatározni. A szociális biztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó külföldi munkavállalása

Kérdés: Hol kell megfizetnie a járulékokat egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, ha alkalmazottként Csehországban munkát vállal? Milyen igazolást kell beszereznie a járulékokat megfizető félnek, hogy bizonyítani tudja a járulékfizetést, és ezzel mentesítse a másik foglalkoztatót a kötelezettségei alól?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben említett magánszemély egy­idejűleg két tagállamban végez munkát, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az ún. közösségi koordinációs szabályok figyelembevételével kell meghatározni. A szociális biztonsági rendszerek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.