Rokkantsági nyugdíj összegének megállapítása

Kérdés: A bruttó vagy a nettó béreket veszik figyelembe az ellátás megállapítása során annak a személynek az esetében, akinek 1997. december 31-éig 30 év munkaviszonya volt, ezután rendszeres szociális járadékban részesült, majd 2011-ben rokkantsági nyugdíjra lett jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után amagánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék,g) a munkarehabilitációs díjat,h) a mezőgazdasági őstermelő esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Adósság letiltása a családi pótlékból

Kérdés: Van-e törvényes lehetősége letiltani az adóhatóságnak vagy bármilyen egyéb hatóságnak az adósság összegét a családi pótlékból?
Részlet a válaszából: […] ...egy kiskapu, mely szerint a jogalap nélkül kifizetett és jogerőshatározat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét amagánszemély kérelmére a kincstár vezetője kivételes méltányosságbólelengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a kifizető általegyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kapott borravaló 81 százalékát,– azon egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho)alapjának 50 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15százalék,– a Szoc-tv. szerinti munkarehabilitációs díjat,– a Tbj-tv. 30/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Az állam nem fizet tovább az eltartott nagykorúakegészségügyi ellátásáért. 2007. április 1-jétől a minimálbér 9 százalékának megfelelőösszegű egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében jogosultak az alapvetőtermészetbeni ellátásra.A Tbj-tv. 16. §-a az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...lehet bejelenteni alakóhely szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztáraknál.Eltartó lehet minden olyan nagykorú magánszemély, aki aMagyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, és a Tbj-tv. 5. § (1)-(2)bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...január 1-je előtti időből kell a hiányzó napokra eső keresetet figyelembe venni. Az 1988. január 1-je előtti időben elért keresetet a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell, azonban ezeket a kereseteket is növelni kell a 2. számú mellékletben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Társadalombiztosítási ellátások közterhei

Kérdés: Milyen járulékok, és milyen mértékű adók terhelik az alábbi társadalombiztosítási ellátásokat:- táppénz,- terhességi-gyermekágyi segély,- gyermekgondozási díj?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a gyermekgondozási díj, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátások, bérjövedelemnek minősülnek. Azt a hónapot, amelyre a magánszemélyt táppénzt, terhességi-gyermekágyi segély vagy gyermekgondozási díj illeti meg, az adójóváírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...belföld, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel (a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik), szokásos tartózkodási helye belföldön található,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
1
2