15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Úti baleset
Kérdés: A munkahely és a lakás/szállás közötti közlekedés során bekövetkező baleset csak abban az esetben minősül munkabalesetnek, ha az a munkáltató saját vagy bérelt járművével, illetve más szerződés vagy megállapodás alapján biztosított járművel történt. (Ellenkező esetben a baleset nem munkabaleset, hanem ún. úti baleset, amely egy társadalombiztosítási fogalom.) Hogyan kell értelmezni a fenti jogszabályt az alábbi esetben? A dolgozók reggel a cég által szerződésben lévő társaság autóbuszával mentek dolgozni, és sajnos a buszt baleset érte. Az egyik dolgozó súlyosabban, a másik dolgozó könnyebben sérült, a háziorvosa mindkettőt táppénzes állományba vette a baleset napjától.
2. cikk / 15 Baleset megítélése
Kérdés: Balesetnek, ezen túl üzemi balesetnek minősül, ha a munkavállaló a munkahelyén epilepsziás roham következtében rosszul lesz, elesik, megsérül az arca, és ennek következtében keresőképtelen állományba kerül? A rosszullét előtt a dolgozót sem fizikai, sem egyéb külső hatás nem érte.
3. cikk / 15 Baleseti táppénz első napja
Kérdés:
Melyik naptól lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, akinek az orvos által kiállított igazolásán a keresőképtelenség első napjaként a szombati nap szerepel? A dolgozó általános munkarendben dolgozik, így szombaton és vasárnap nem végez munkát.
4. cikk / 15 Baleseti táppénz két biztosítási jogviszony esetén
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a munkavállaló, aki "A" munkáltatónál 2015-től dolgozik 6 órás munkaviszonyban, "B" munkáltatónál pedig 2020-tól napi 4 órás munkaviszonyban, és 2022. november 28-án a "B" munkáltatótól hazafelé menet közúti balesetet szenvedett? A dolgozó 5 napig kórházi kezelésben részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Melyik munkáltatónál kell leadnia a kórházi igazolást és a keresőképtelenségről szóló igazolásokat?
5. cikk / 15 Munkahelyi baleset
Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató, amikor nem ismerte el a baleset üzemiségét a következő esetben? A munkavállaló a napi munkavégzés befejezését követően a munkáltatói öltözőből kilépett, megbotlott, és a jobb bokája kifordult, de nem voltak fájdalmai, ezért az eseményről aktualitásában nem tett bejelentést a munkáltató képviselőjének, napokkal ezután azonban fájdalmai lettek, ezért felkereste a szakrendelést, ahol a kezelőorvosa a boka rándulását és húzódását állapította meg? Az igazolás birtokában a sérült munkavállaló indítványozta a baleset kivizsgálását, és annak üzemi jellegének megállapítását.
6. cikk / 15 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
7. cikk / 15 Munkabaleset dokumentálása
Kérdés: Mely esetekben kell kitöltenie a munkavállalónak a "Nyilatkozat a baleset (sérülés) következményeiről" elnevezésű dokumentumot? Helyesen járt el a kifizetőhelyi ügyintéző abban az esetben, ha a munkahelyen a munkavégzéssel összefüggésben történt balesetről készült jegyzőkönyv alapján az üzemi balesetet határozatban elismerte, de a nyilatkozat kitöltését mellőzte, tekintettel arra, hogy a baleset munkaképtelenséget nem eredményezett, és balesetitáppénz--folyósítás sem történt?
8. cikk / 15 Baleset munkából hazafelé menet
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a dolgozó, aki 2017. július 7-én a munkavégzést követően munkatársaival együtt hazafelé indult, az üzem kapuján kilépve megbotlott, térdre esett, és erős fájdalmai miatt mentőt hívtak hozzá, és kórházba szállították? A munkavállaló egy napig volt kórházban, de azóta is keresőképtelen.
9. cikk / 15 Baleseti táppénz több munkahely esetén
Kérdés: Melyik munkáltatónak kell a balesetet kivizsgálni és a pénzbeli ellátást folyósítani abban az esetben, ha egy munkavállaló az egyik napi 4 órás munkahelyéről indult el a másik munkahelyére, de rosszul lépett és elesett?
10. cikk / 15 Keresőképtelenség kódjának változása
Kérdés: Meg lehet-e változtatni a keresőképtelenség kódját úgy, hogy közben a biztosított nem vált keresőképessé? Mi a teendője a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy dolgozót a keresőképtelenségének intézése során elütött egy autó a villamosmegállóban. A kifizetőhely az úti balesetre tekintettel folyamatosan baleseti táppénzt folyósított. A dolgozó több hónapi keresőképtelenség után kórházba került a balesettel kapcsolatban, ahonnan "8"-as kóddal bocsátották el, és ezután a további beteglapjait a háziorvos is "8"-as kóddal állította ki. A váltás elkerülte a kifizetőhely figyelmét, ezért továbbra is baleseti táppénzt folyósítottak.
