24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Hazautazás költsége
Kérdés: Köteles megtéríteni a budapesti székhelyű munkáltató a munkavállaló hazautazási költségeit a leadott utazási jegyek ellenében abban az esetben, ha állandó lakcíme egy távoli határ menti városban van, de egyébként Budapesten él élettársával, akivel egy közös gyermeket is nevelnek? A munkavállaló így havonta több 10 ezer forintos utazási költséget kap, de a munkáltató feltételezése szerint visszaélésről van szó.
2. cikk / 24 Külföldi munkavállaló részére bérelt lakás
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a 2 fő külföldi munkavállaló részére bérelt lakás költségként elszámolt bérleti díja után? Változik az adójogi megítélés abban az esetben, ha a dolgozók a munkájuk nagy részét is a lakásban végzik?
3. cikk / 24 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
4. cikk / 24 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
5. cikk / 24 Lakhatási támogatás I.
Kérdés: Valóban adhat egy budapesti székhelyű munkáltató adómentesen albérleti hozzájárulást annak a munkavállalójának, akinek az állandó lakhelye Szegeden van, de hétfőtől péntekig a fővárosban tartózkodik munkavégzés céljából? Melyik jogszabályban található meg ez a rendelkezés?
6. cikk / 24 Lakhatási támogatás II.
Kérdés: Adható adómentesen az albérleti hozzájárulás annak a dolgozónak, akinek van egy 25 százalékos tulajdonrésze egy lakásban, abban a városban, ahol a munkáltató székhelye is található, de nem tud benne lakni, mert a lakás haszon-élvezettel terhelt, és a haszonélvező ott is lakik?
7. cikk / 24 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
8. cikk / 24 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házastársainak?
9. cikk / 24 Munkavállaló elszállásolása
Kérdés: Munkásszállásnak minősül a munkavállaló elszállásolása abban az esetben, ha naponta 4 órát ingázik a lakóhelye és a munkahelye között, ezért a munkáltató kibérelt egy helyiséget a városban lévő főiskola kollégiumában, amelynek valamennyi költségét megfizeti? Milyen adókötelezettség keletkezik ez után a juttatás után abban az esetben, ha kizárólag ez az egy munkavállaló részesül benne?
10. cikk / 24 Külföldi munkavállaló részére bérelt lakás közterhei
Kérdés: Keletkezik-e valamilyen közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy Magyarországon bejegyzett cég lakást bérel olasz állampolgárságú munkavállalója részére? Az ingatlan bérleti díját és a rezsit a munkáltató fizeti a nevére kiállított számla ellenében.