20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Étkezési hozzájárulás
Kérdés: Fizethető a táppénz folyósításának idejére a havi 12 531 forint összegű étkezési hozzájárulás, amelyet 2019 januárjától juttat a munkáltató a 2018-ban juttatott kedvező adózású készpénz helyett? A munkáltató a kifizetett juttatás után a bérre vonatkozó szabályok alapján fizeti meg a közterheket. Figyelembe vehető a táppénz alapjának számítása során az étkezési hozzájárulás abban az esetben, ha a folyósítás idejére is megkapja a munkáltató a juttatást, illetve abban az esetben, ha nem? Fizethető ez a juttatás a GYED-ben részesülő munkavállalónak, ha jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, illetve ha az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytat?
2. cikk / 20 Külföldi napidíj összege
Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
3. cikk / 20 Általánostól eltérő munkarend
Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
4. cikk / 20 Unió tagállamaiban munkát végző munkavállalók bérezése
Kérdés: Mire kell figyelnie a dolgozók külföldi munkavégzésével összefüggő bérezés során annak a cégnek, amely az unió több tagállamába készül kiküldeni munkavállalókat építési-szerelési munkák elvégzésére? Van ezzel kapcsolatban valamilyen különös szabályozás?
5. cikk / 20 Jogorvoslat helytelen bérbesorolás esetén
Kérdés: Van-e jogorvoslati kérelemnek helye akkor, ha a munkavállalót 10 hónapon át nem az őt megillető bértábla szerinti besorolás alapján bérezték, és így jelentős összegtől esett el? Hová lehet fordulni ebben az ügyben?
6. cikk / 20 Betegállomány próbaidő alatt
Kérdés: Szünetel-e a próbaidő a betegállomány ideje alatt, illetve meghosszabbítható-e ezzel az időtartammal? Felmondhat-e a munkáltató ebben az esetben a betegállomány ideje alatt?
7. cikk / 20 Melegétkezési utalvány közterhei
Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
8. cikk / 20 Természetbeni juttatások fizetése távol lévő munkavállaló részére
Kérdés: Adható-e terhességi-gyermekágyi segély alatt, vagy esetleg a felmentési idejét töltő munkavállaló részére étkezési utalvány, ajándékutalvány vagy üdülési csekk? Befolyásolhatja-e valamely rendelkezés a munkáltató döntésén alapuló juttatást? Például valahol megjelent, hogy a 13. havi illetmény arányos megállapításánál figyelembe kell venni a 24 hét szülési szabadság idejét, a GYED idejét viszont már nem.
9. cikk / 20 Készenléti jellegű munkakör
Kérdés: Milyen munkakör minősülhet készenléti jellegű munkakörnek, milyen speciális munkajogi rendelkezések kapcsolódnak a készenléti jellegű munkakörhöz?
10. cikk / 20 Cafeteria
Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?