16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Felmondás egészségkárosodott munkavállalónak
Kérdés: Kötelező a munkáltatónak kezdeményeznie a felmondást abban az esetben, ha a 35 éve folyamatosan az alkalmazásában álló munkavállalója egészségi állapota annyira megromlott, hogy a munkakörét már nem tudja ellátni, a munkáltató pedig más munkakört nem tud felajánlani a részére? Az 1961 májusában született dolgozó jelenleg rokkantsági ellátásban, fogyatékossági ellátásban és táppénzben is részesül, az állapota alapján 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg. A táppénzre való jogosultság 2021. június hónapban lejár. Jogosult a munkavállaló az Mt. 69. §-a szerinti 30+60 nap felmondási időre, valamint végkielégítésként az Mt. 77. §-a szerinti 6 havi távolléti díjra? Érdemes esetleg várnia a munkáltatónak a felmondással addig, ameddig a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt? A munkáltató egy szakmai előadáson úgy értesült, hogy munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló is nyugdíjasnak minősül, vagyis indoklás nélkül fel lehet mondani neki. Ha ez így van, akkor munkáltatói felmondás esetén sem jár a munkavállalónak a felmondási és felmentési idő?
2. cikk / 16 Versenytilalmi megállapodás
Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiadni a munkavállaló részére a versenytilalmi időszak lejártakor, ha a munkaviszony közös megegyezéssel megszűnt 2020. július 6-án, de a volt munkavállaló 2020. december 31-ig havonta kap egy meghatározott összegű juttatást a versenytilalmi megállapodás alapján? Ugyanazokat az iratokat kell elkészíteni, mint a munkaviszony megszűnésekor? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak és a volt munkavállalónak a versenytilalmi díj kifizetése esetén?
3. cikk / 16 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
4. cikk / 16 Felszámolás előtt álló munkáltató dolgozóinak ellátásai
Kérdés: Jogosultak jelenleg valamilyen ellátásra, illetve szereztek-e szolgálati időt a tavalyi évben egy felszámolás előtti állapotban lévő kft. dolgozói, akik 2013-ban még megkapták a bérüket, amelyről a bevallás is megtörtént, de a közterheket már nem tudta megfizetni a cég? Jogosultak lesznek a munkavállalók a végkielégítésre, ha a munkáltató januártól már nem tud munkát biztosítani, az állásidőre járó bért sem tudják kifizetni, ezért közös megegyezéssel kívánják megszüntetni a munkaviszonyokat?
5. cikk / 16 Macedón állampolgár közterhei
Kérdés:
Meg kell-e fizetnie a minimálbér alapján a járulékokat a zárva tartás időszakára is annak a macedón állampolgárnak, aki Magyarországon alapított egyszemélyes kft.-t, amelynek keretében nyáron fagylaltozót üzemeltet, ami szeptember 30-tól április 1-jéig zárva tart? Ez alatt az időszak alatt a tulajdonos nem tartózkodik Magyarországon. Ki lehet-e jelenteni a tagot a főfoglalkozású vállalkozói jogviszonyból, amelynek keretében az üzlet nyitva tartása alatt folytatja tevékenységét? Változna-e a helyzet, ha külföldön rendelkezne munkaviszonnyal? Hogyan lehet igazolni a külföldi jogviszonyt?
6. cikk / 16 Külföldi állampolgárok foglalkoztatása harmadik országban
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak a Magyarországon bejegyzett foglalkoztatóra abban az esetben, ha harmadik ország területén szeretnének amerikai és kínai állampolgárokat foglalkoztatni, hogy a saját országukban értékesítsék a termékeiket és a szolgáltatásaikat?
7. cikk / 16 Többletmunkaidő elszámolása
Kérdés: Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?
8. cikk / 16 Apaszabadság külföldi állampolgárságú anya esetén
Kérdés: Kérhet-e apaszabadságot egy magyar állampolgárságú személy abban az esetben, ha a felesége szlovák, és ott is van az állandó lakcíme?
9. cikk / 16 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
10. cikk / 16 Átlagkereset számítása
Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.
