Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük mindjárt a kérdés megválaszolását azzal, hogy pontos szolgálatiidő-kalkulációt nem tudunk végezni, azonban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idő számításához adunk pár támpontot.a) A rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a beosztás szerinti munkaidőn felül négy órát meg nem haladó készenlét (rendelkezésre állás) rendelhető el, ez alól azonban egyik kivétel a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása.A készenlét idejére a munkavállalót húsz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...járulékot fizetni, ha nem vesz ki jövedelmet, mert a GYES nem 36 órát elérő munkaviszony. Az adóhivatal állásfoglalása szerint csak a kivett tényleges jövedelem után kell járulékot fizetni mindaddig, amíg a beltag GYES-en van, valamint a főállású anyaság alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére – a művészeti szakképesítések kivételével – a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél, d) ‑a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. módosítása miatt: a biztosított egyéni vállalkozó az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét,[A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkező ügyvezető jelent, de ebben az esetben erről nincsen szó. Marad tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.