21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés:
Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
2. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
Kérdés:
Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?
3. cikk / 21 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
4. cikk / 21 Juttatás munkaviszony megszűnése után
Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
5. cikk / 21 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
6. cikk / 21 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
7. cikk / 21 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
8. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
9. cikk / 21 Bérleti díj közterhei
Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy megfizesse a 10 százalékos nyugdíjjárulékot a hosszú távra kiadott lakásai bérleti díjából származó jövedelme után az a magánszemély, aki egyébként egy vállalkozásban dolgozik munkaviszonyban, és bejelentése a garantált bérminimum összegének megfelelő havi munkabérrel történik?
10. cikk / 21 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
