11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] ...az eseteket, amikor a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony fennállása ellenére sem beszélhetünk biztosításról (idetartozik bizonyos kivételekkel az olvasónk által említett fizetés nélküli szabadság is), nevezetesen amikor szünetel a biztosítás. Tekintettel arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] ...is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett.b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] ...van szó, akire a Tbj-tv. 11. §-ának c) pontja (mint "főszabály") értelmében nem terjed ki a biztosítás.E főszabály alól azonban kivételt képeznek azok a munkavállalók (Tbj-tv. 13. §), akikre a hatályos szociálpolitikai egyezmény alapján mégis kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. módosítása miatt: a biztosított egyéni vállalkozó az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét,[A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Téves járulékfizetés

Kérdés: Társaságunk külföldi részvétellel működik, több külföldi munkavállalót alkalmazunk. Néhány hónapig fizettük is utánuk a járulékokat, de most kiderült, hogy nem kellett volna. Hogyan rendezhetjük egészségbiztosítási helyzetüket?
Részlet a válaszából: […] ...(szociálpolitikai megállapodás) hatálya alá.Az e körbe tartozó munkavállalókkal kapcsolatban – a tételes egészségügyi hozzájárulás kivételével – társadalombiztosítási kötelezettség nincs, viszont e jogviszonyuk alapján ellátásra sem számíthatnak.Ez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A minimálbér

Kérdés: A munkaviszonyon kívül melyik jogviszonyban van még jelentősége a minimálbérnek?
Részlet a válaszából: […] ...alapulvételével kell teljesíteni (Tbj-tv. 27. §).Az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettséget a vállalkozói kivét vagy az átalányadó alapja (járulékalapot képező jövedelem), de átlagos szinten legalább a tárgyhónapot megelőző hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.
1
2
3