Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...jogú öregségi nyugdíjasnak, és így kiegészítő tevékenységűnek minősül, ami azt jelenti, hogy nem kell bejelenteni, illetve jövedelemkivét esetén sem kell utána társadalombiztosítási járulékot, valamint szociális hozzájárulási adót fizetni.A kft. 40...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a felhasználási szerződés alapján kifizetett díjazás utáni járulék, illetve szociális hozzájárulási adó összegét abban az esetben, ha a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Kell szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas személy után ebben az esetben? Milyen kódot kell alkalmazni, ha fennáll a biztosítási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a 'T1041-es nyomtatvány és a '08-as nyomtatvány között e tekintetben eltérés mutatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...– a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az Szja-tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével.Ezt megelőzően mentesség csak a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő személyt illette meg. E körbe pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekűönkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az etevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri aminimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...és 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni. A nyugdíjjárulékalapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén azátalányadó alapját képező jövedelem. A Tbj-tv. 10. § (1) bekezdése értelmébenaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...személyesen munkát végző személy – a külön törvénybenmeghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -,amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelme eléri a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapként kell kezelnie a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeget (vállalkozói kivét), átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelmet, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.