Egyidejűleg fennálló jogviszonyok

Kérdés: Létesíthet-e egy munkavállaló egyidejűleg két munkáltatónál is heti 40 órás munkaviszonyt, ha az egyik munkáltató Svájcban, a másik pedig Magyarországon van? Van-e erre vonatkozóan valamilyen tiltó szabályozás? Hogyan kell értelmezni a két munkaviszonyt az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettség elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...– tekintettel a heti 40 órásfoglalkoztatásra – nem terheli a minimális járulékfizetési kötelezettség, csaka tényleges kivétje után köteles járulékfizetésre.Svájcban járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik,viszont az itt szerzett jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan módosultak a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok? Milyen szabályokat kell alkalmazni kiküldetés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...rendelettel együtt.Az alkalmazandó jogszabályok megerősítették az egy ország jogrendszerénekelvét, amely alól a továbbiakban nem lehetnek kivételek. A 883/04/EK rendeletszerinti szabályokat az Európai Unió tagállamaiban folytatott tevékenységesetén kell alkalmazni, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély nem jogosultegészségügyi szolgáltatásra, havi 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékotköteles fizetni. Ez alól kivételt jelent, ha az érintett személy egészségügyiszolgáltatásra jogosultsága a Tbj-tv. 13. §-a alapján megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkozásból -ideértendő a megbízás is – származó jövedelme kizárólag az illetősége szerintiállamban adóztatható. Ez alól kivételt jelent, ha a tevékenységének céljára amásik szerződő államban rendszeresen ún. állandó bázissal rendelkezik. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

EU-kártya használata

Kérdés: Hogyan használható a gyakorlatban az EU-kártya, és milyen sajátosságok vannak a különböző országokban?
Részlet a válaszából: […] ...keretében igénybevehető szolgáltatások köre, továbbá egy külföldön elszenvedett baleset esetén ahazaszállítást csak kivételes esetben fedezi a kötelező egészségbiztosítás,mindenképpen ajánlatos megfontolni utasbiztosítás megkötését is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Külföldi alkalmazásban álló főállású egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Keletkezik-e Magyarországon egyéni vagy kifizetői minőségében járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki Olaszországban főállású munkahelyen dolgozik, ahonnan hivatalos igazolást is kap, és tevékenységét Magyarországon jelenleg alkalmazottal folytatja? Milyen bejelentési kötelezettsége van a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...terjed ki abiztosítás, tehát nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. A tételeseho-t azonban le kell rónia, illetve ha vállalkozói kivétet számol el, akkorutána meg kell fizetnie a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettsége

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeznek lakóhellyel, vagy romániai székhelyű cégnek végeznekmunkát.A 8. cikk a 7. cikkben megfogalmazott főszabály alólikivételeket veszi sorra. Így például az (1) bekezdésében kimondja, hogyamennyiben kiküldetésről van szó, akkor még 24 hónapig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Magyarországon szülő EGT-állampolgár munkavállaló ellátásai

Kérdés: Milyen egészségügyi szolgáltatásra jogosult és milyen mértékben a terhesség időszaka alatt, illetve a szülést követően a Magyarországon munkát végző EGT-állampolgár, ha járandóságát külföldön, a külföldi munkáltatójától kapja? Hogyan változik az ellátás, ha ugyanaz az EGT-állampolgár 2007-től kirendeléssel Magyarországon fog munkát végezni egész évben, öt éven keresztül, s emiatt a külföldi munkáltató és a munkavállaló Magyarországon fog adót és járulékot fizetni, de állományi létszámban még mindig a külföldi munkáltatónál lesz?
Részlet a válaszából: […] ...azaz EU-állampolgárként tartózkodási engedéllyel nemrendelkező – személyek egészségügyi szolgáltatást (a sürgősségi ellátáskivételével) csak az egészségbiztosítási pénztárral kötött megállapodás alapjánvehetnek igénybe. Ennek "havi ára" a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet (1408/71 EGK rendelet) értelmében az EGT-tagállamállampolgárának biztosítási kötelezettsége – néhány kivételtől, pl. akiküldetéstől eltekintve – azon tagállamban áll fenn, ahol a foglalkoztatásatörténik. Jövedelemadót a Dánia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Külföldi munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha az alkalmazásában álló szlovák állampolgárságú biztosítottak otthon válnak keresőképtelenné?
Részlet a válaszából: […] ...felkeresi a keresőképtelenállományba vételre jogosult orvost, aki legfeljebb 5 napra visszamenőlegigazolhatja a keresőképtelenséget. Kivételesen indokolt esetben az OrszágosOrvosszakértői Intézet Főorvosi Bizottsága a keresőképtelenséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.
1
2