Egyidejűleg fennálló jogviszonyok

Kérdés: Létesíthet-e egy munkavállaló egyidejűleg két munkáltatónál is heti 40 órás munkaviszonyt, ha az egyik munkáltató Svájcban, a másik pedig Magyarországon van? Van-e erre vonatkozóan valamilyen tiltó szabályozás? Hogyan kell értelmezni a két munkaviszonyt az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettség elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...– tekintettel a heti 40 órásfoglalkoztatásra – nem terheli a minimális járulékfizetési kötelezettség, csaka tényleges kivétje után köteles járulékfizetésre.Svájcban járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik,viszont az itt szerzett jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Külföldiek foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan módosultak a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályok? Milyen szabályokat kell alkalmazni kiküldetés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...rendelettel együtt.Az alkalmazandó jogszabályok megerősítették az egy ország jogrendszerénekelvét, amely alól a továbbiakban nem lehetnek kivételek. A 883/04/EK rendeletszerinti szabályokat az Európai Unió tagállamaiban folytatott tevékenységesetén kell alkalmazni, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Külföldön munkát vállaló magánszemély egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Köteles-e megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy belföldi magánszemély abban az esetben, ha külföldön létesít munkaviszonyt, és a foglalkoztatója megfizeti az ott érvényes szabályok szerinti járulékokat? A magánszemély Magyarországon semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik. A kötelezettség szempontjából van-e jelentősége, hogy az EU-ban vagy más államban van a munkavállalónak biztosítotti jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély nem jogosultegészségügyi szolgáltatásra, havi 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékotköteles fizetni. Ez alól kivételt jelent, ha az érintett személy egészségügyiszolgáltatásra jogosultsága a Tbj-tv. 13. §-a alapján megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Külföldi alkalmazásban álló főállású egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Keletkezik-e Magyarországon egyéni vagy kifizetői minőségében járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki Olaszországban főállású munkahelyen dolgozik, ahonnan hivatalos igazolást is kap, és tevékenységét Magyarországon jelenleg alkalmazottal folytatja? Milyen bejelentési kötelezettsége van a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...terjed ki abiztosítás, tehát nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. A tételeseho-t azonban le kell rónia, illetve ha vállalkozói kivétet számol el, akkorutána meg kell fizetnie a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 30.

Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettsége

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeznek lakóhellyel, vagy romániai székhelyű cégnek végeznekmunkát.A 8. cikk a 7. cikkben megfogalmazott főszabály alólikivételeket veszi sorra. Így például az (1) bekezdésében kimondja, hogyamennyiben kiküldetésről van szó, akkor még 24 hónapig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Külföldön szerzett szolgálati idő

Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
Részlet a válaszából: […] ...(1963. évi 16.törvényerejű rendelet), valamennyi FÁK-tagállammal alkalmazzuk (a balti államok- Lettország, Litvánia, Észtország – kivételével, amelyek nem FÁK-tagállamok),– Magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (1959. évi 20.törvényerejű rendelet).Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Kettős állampolgár beltag biztosítása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség adódik egy Magyarországon bejegyzett bt. Németországban élő kettős állampolgár beltagja után, ha Németországban vállalkozó, ott rendezi a társadalombiztosítását, és a magyar bt.-ből még nem kapott jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...több munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.Az a személy, akit szokásosan két vagy több tagállam területén foglalkoztatnak – kivételektől eltekintve – azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén lakóhellyel rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.