Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Középiskolás egyéni vállalkozó

Kérdés:

Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a 18. életévét betöltött középiskolás diákot, aki egyéni vállalkozást indít? Lehet kisadózó? Hogyan érinti a vállalkozás indítása a szülő családipótlék-jogosultságát?

Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben említett diák egyéni vállalkozást indít, akkor járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapja a kivét vagy – átalányadózás esetén – az átalányban megállapított jövedelmének a személyijövedelemadó-köteles része lesz. Havi minimális adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet a válaszából: […] ...forintot. Ebbe a 3 600 000 forintba a járulékalapot képező jövedelme számít bele, attól függetlenül, hogy az minimumjárulék-alapból, kivétből vagy átalányadó-alapból adódik. E határösszeg túllépését követően ellátásának folyósítása szünetel. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;e. építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);f. ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az adott hónapban nem rendelkezik bevétellel?
Részlet a válaszából: […] ...adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Ez alapján tehát az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet vagy a tagi jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni.Az előzőekben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó lényegében nem fizet járulékot, ha nem számol el kivétet, ezzel szemben az átalányadózó, 40 százalékos költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó szintén heti 36 órás munkaviszony mellett akár a minimálbérnél magasabb összeg után is köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...[Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése, illetve Szocho-tv. 9. § (5) bekezdése] szerint mindketten a tényleges jövedelmük, azaz a vállalkozói kivét, illetve az átalányadó alapja után fizetik meg a járulékokat, illetve a szociális hozzájárulási adót, azzal, hogy amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítása mellett egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, akkor vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékotvállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózásesetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulékalapja havonta legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása

Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
Részlet a válaszából: […] ...(2012. évben 93 000 forint)után 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint b) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén avállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem,de legalább a minimálbér másfélszerese után 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Egyéni vállalkozó "munkaideje"

Kérdés: Lehetséges-e, hogy napi 4 órában folytassa a tevékenységét egy egyéni vállalkozó, aki eddig sem töltött napi 8 órát a vállalkozási tevékenysége végzésével? A jelentősen megnövekedett járulékterhek miatt arra kényszerül, hogy megszüntesse a vállalkozását, ha nem tudja valamilyen módon csökkenteni a közterheit.
Részlet a válaszából: […] ...valamint az egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén avállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemután meg kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.
1
2
3