Őstermelő közterhei

Kérdés: Kötelezett 2022. október 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére egy mezőgazdasági őstermelő, aki 2021-ben az őstermelői tevékenységéből nem szerzett bevételt, augusztus 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt, azóta azonban nincs másik vállalkozása?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személynek augusztus 31-én szűnt meg a biztosítási jogviszonya, és így főszabály [Eb-tv. 29. § (9) bekezdése] szerint valóban az ezt követő 46. naptól, azaz október 16-ától terhelné az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon azt a volt kisadózó egyéni vállalkozót, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadót választotta, de 2022. október 17-től nyugdíjas lesz, és emellett folytatja tovább a vállalkozását? Terheli ebben az esetben egész hónapra a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, ha a nyugdíjazás napjáig nem érkezett bevétele?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya október 16-án megszűnt, hiszen október 17-től már kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A biztosítás megszűnését a 'T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.Ami a minimumjárulék-fizetését illeti:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Kft. tagjainak társadalombiztosítása

Kérdés: Lehet kisadózó egyéni vállalkozó egy kft. egyik tagja, aki 20 órás munkaviszonyban dolgozik a társaságban? Be kell jelenteni a másik tagot a 'T1041-es nyomtatványon, ha ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ha igen, akkor milyen jogviszonykóddal? Keletkezik vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettsége a kft.-nek, tekintettel arra, hogy önkormányzati képviselőként biztosított?
Részlet a válaszából: […] A heti 36 órát el nem érő foglalkoztatással járó munkaviszony nem akadálya a kisadózás választásának.A kft. másik tagja az ügyvezetést ingyenes megbízási jogviszonyban látja el. Ez azt jelenti a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján, hogy társas vállalkozónak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó

Kérdés: Maradhat továbbra is főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozó egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, akinek az egészségi állapota 56 százalékos? Miként alakulna a helyzete, ha kifizetőtől szerzett bevétel miatt nem lehetne kataalany tovább, hanem átalányadózóként folytatná a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Az új Kata-tv. 2. §-a 2. pontjának f) pontja alapján nem minősül főállású vállalkozónak – és így nem választhatja a kisadózást – az egyéni vállalkozó, amennyiben rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy korábbi kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek az egészségi állapota 50 százalékos mértékű, és erre tekintettel rokkantsági ellátást kap, ha ismét egyéni vállalkozásba kezd? Az érintettnek az ellátás érdekében kellett megszüntetnie a vállalkozását. Lehet ebben az esetben kiegészítő tevékenységet folytató, illetve nem főállású kisadózó?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy egyéni vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak, tehát kiterjed rá a biztosítás, így havi minimálisadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második – egyszerűbb – kérdéssel. A kis-adózásból származó ellátási alap (50 ezer forintos tételes adó esetén 102 ezer forint) és a munkaviszonyból származó 100 ezer forintos járulékalap együttes havi összege eléri a minimálbért, így e két jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.A főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, ami azt jelenti, hogy a 2014 óta fennállt vállalkozás megalapozhatja a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Kisadózó vállalkozás visszatérése normál adózásra

Kérdés: Hogyan alakul az ügyvezető jogállása abban az esetben, ha korábban egyéni vállalkozásában főállású, míg társas vállalkozásában nem főállású kisadózóként fizette meg a tételes adót, de 2021. január 1-jétől a társas vállalkozás már nem lesz kisadózó?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kata-tv 7. §-ának január 1-jén hatályba lépő új (1a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként. A kérdésben említett vállalkozó úgy döntött, hogy az egyéni vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kft. tulajdonos ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. tulajdonos ügyvezetője után, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó is? A tulajdonos a cégben ténylegesen nem dolgozik, mert a tevékenységet alkalmazottak végzik.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség megállapítása érdekében elsődlegesen az érintett jogviszonyát kell tisztázni. Tulajdonos tagról van szó, aki megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Ez alapján a Tbj-tv. 4. §-a 21. pontjának 5. alpontja értelmében társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, ha jövedelmet a társaságból egyáltalán nem realizál. A Tbj-tv. értelmében a Kata-tv. hatálya alá tartozó kisadózó egyéni vállalkozó szintén biztosított, ezért szükség van arra, hogy a törvény rendelkezzen a több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.
1
2