Rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülő személyek bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Be kell jelenteni a rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek keresőtevékenységét annak ellenére, hogy a korábban rájuk vonatkozó kereseti korlát megszűnt? Amennyiben igen, akkor vonatkozik ez a bejelentés a kisadózói tevékenységre is?
Részlet a válaszából: […] ...e jogviszony alapján a Tbj-tv. szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét. A bejelentés természetesen a kisadózóként végzett tevékenységekre is vonatkozik.Az a szabály is tovább él, hogy meg kell szüntetni a megváltozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében nem tekinthető főállásúnak a kisadózó – többek között?- abban az esetben, ha a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A Tbj-tv. fogalommeghatározása szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Kata összege nyugdíj folyósításának szüneteltetése alatt

Kérdés: 25 ezer vagy 50 ezer forint összegű tételes adó megfizetésére kötelezett egy öregségi nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki közszolgálati jogviszonyban is dolgozik, és emiatt a nyugdíj folyósítása szünetel?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő kérdés, hogy miként alakul annak a kisadózónak a biztosítási kötelezettsége, akinek a nyugellátása folyósítása a Tny-tv. 83/C. §-a alapján szüneteltetésre kerül. Emlékeztetőül, fenti jogszabályi hely alapján az öregségi nyugdíj folyósítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja

Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kijelenthetjük, hogy a 40 év jogosultsági időre tekintettel folyósított kedvezményes nyugdíj nincs veszélyben a nem főállású kisadózóként elért jövedelem miatt. Ugyanis a kereseti korlát, vagyis az ún. "éves keretösszeg" számításánál a tárgyévben a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Nyugdíjkorhatárt be nem töltött kisadózó tételes adója

Kérdés: Meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek, aki társas vállalkozóként, valamint kisadózó egyéni vállalkozóként is folytatott tevékenységet, és a jövedelme 2016 októberében túllépte a kereseti korlátot, ezért a 2 havi nyugellátása visszavonásra került? A?Kata-tv.-ben nem található erre vonatkozó szabályozás.
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.A Kata-tv. rendelkezései szerint nem minősül főállású kisadózónak – többek között – az, aki a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységű vállalkozónak minősül. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Kötelezett őstermelőként járulék fizetésére egy kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó társas vállalkozó? Rokkantsági ellátás mellett párhuzamosan fenntartható a kisadózó vállalkozás és az őstermelői tevékenység?
Részlet a válaszából: […] ...meglehetősen összetett társadalombiztosítási élethelyzetnek alapvetően két kimenetele lehet, attól függően, hogy az érintett személy kisadózóként főállásúnak vagy nem főállásúnak minősül.A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának e) és f) pontjai szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...miként alakul többes jogviszony esetén.A kérdésben vázolt elképzelés szerint az egyéni vállalkozásban és a bt.-ben az említett személy kisadózóként folytatna tevékenységet, ami a Kata-tv. 2. §-ának 8. pontjából következően azt jelenti, hogy az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...és nyugdíjjárulék alapjául szolgálnak.A jogszabály szó szerinti értelmezése alapján bizony azt állapíthatnánk meg, hogy a főállású kisadózó jövedelme nem tartozik ebbe a körbe, hiszen az ő biztosítási kötelezettségét nem a Tbj-tv. 5. §-a, hanem a Kata-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Keresőtevékenység rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?
Részlet a válaszából: […] ...150 százalékának.Az osztalék egyértelműen nem tartozik ebbe a körbe, ahogy nem kell a kereseti korlátba beszámítani a nem főállású kisadózóként szerzett bevételt sem.Ezzel szemben a munkabért vagy a személyes közreműködésére tekintettel kapott járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
2