4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Japán állampolgárságú munkavállalók
Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
2. cikk / 4 Harmadik országbeli állampolgárok biztosítása
Kérdés: Valóban biztosítottá válik az a jemeni állampolgárságú munkavállaló, aki 2013. január 1-jétől dolgozik Magyarországon kiküldetés keretében, és eddig nem kellett bejelenteni a magyar társadalombiztosítás hatálya alá?
3. cikk / 4 Családi kedvezmény elvált szülők esetében
Kérdés: Érvényesíthető 2012. szeptember-december hónapokra a családi kedvezmény az apa adóbevallásában abban az esetben, ha honvédségi alkalmazásban áll, tartós kiküldetésben van, ahol két kiskorú gyermeke is vele él, akik külföldön járnak iskolába? Megosztásra kerül ebben az esetben a családi kedvezmény? A szülők elváltak, és 2012. augusztus hónaptól az édesanya a MÁK-nál tett nyilatkozatával kérte a családi pótlék felfüggesztését, ettől az időponttól az édesapa családtagi pótlékban részesül. Mi a teendő abban az esetben, ha az anya nem járul hozzá, hogy az adóazonosító jele az apa adóbevallásában feltüntetésre kerüljön?
4. cikk / 4 Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban
Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
