13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
2. cikk / 13 Szülés többes jogviszonyban
Kérdés: Hogyan és kinél kell igényelnie a szüléshez kapcsolódó ellátásokat annak a személynek, aki 2017 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal megbízási jogviszonyban dolgozik egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető vállalkozásnál, első gyermekét 2022 januárjára várja, és CSED-et, majd GYED-et kíván igényelni? A kis-mama egy másik cégnél is dolgozik szintén megbízási jogviszonyban.
3. cikk / 13 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
4. cikk / 13 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
5. cikk / 13 Ellátások szülés esetén
Kérdés: A GYES-en kívül jogosult lehet valamilyen egyéb ellátásra az a munkavállaló, aki 2018. június 11-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke 2019. június 4-én született, akire tekintettel CSED-et igényelt, de nem volt jogosult az ellátásra, mert jelenlegi munkaviszonya előtt semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nem volt? Az édesanya egyedülálló.
6. cikk / 13 Előnyszabály alkalmazása CSED és GYED megállapítása során
Kérdés: Alkalmazhatja az előnyszabályokat a harmadik gyermek után járó csecsemőgondozás díj és gyermekgondozási díj megállapításánál a kifizetőhely az alábbi esetben? A dolgozó jelenleg a 2016. október 3-án született második gyermeke után 2017. március 20-tól GYED-ben részesül, emellett 2017. augusztus 1-jétől napi 4 órában dolgozik. Első gyermekével 2015. december 2-áig GYED-ben részesült, amelyet szintén a kifizetőhely folyósított. A második gyermek jogán járó GYED összegének megállapításánál alkalmazták az Eb-tv. 51. §-a szerinti előnyszabályt, mivel a gyermek az előző GYED folyósításának megszűnését követő egy éven belül született, és kedvezőbb volt részére az első gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segély naptári napi alapja. Lehetséges, hogy még mindig az első gyermek után járó GYED alapján kell folyósítani az ellátást?
7. cikk / 13 CSED és GYED megállapítása EU-s előzmény esetén
Kérdés: Hogyan történik a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj megállapítása annak a kismamának az esetében, aki Magyarországon 2014. szeptember 15-től biztosított, előtte 2013. február 18-tól 2014. február 12-ig más tagállamban állt munkaviszonyban, a szülés várható időpontja pedig 2015. március 30.? A kismama március 4-től szeretné igénybe venni a csecsemőgondozási díjat. Milyen összegű ellátásra számíthat, ha a szerződés szerinti bruttó jövedelme 205 000 forint, a fennálló munkaviszonya alatt semmilyen kieső ideje nem volt? Kell igazolnia az EU-ban fennálló munkaviszonyát, vagy az OEP rendelkezik ilyen nyilvántartással?
8. cikk / 13 Ellátások folyósítása külföldi biztosítás esetén
Kérdés: Folyósíthat a kifizetőhely Magyarországon is TGYÁS-t és GYED-et annak a munkavállalónak, aki 3 évig Németországban dolgozott, ahol biztosított volt, a magyar munkáltatójától erre az időre fizetés nélküli szabadságot igényelt, tehát a biztosítása szünetelt, most várandós, visszaköltözött Magyarországra, a fizetés nélküli szabadságát megszakította 2014. május 31-ével, és táppénzre kíván menni a szülésig, amelynek várható időpontja 2014. július 5.? A munkavállaló elmondása szerint a szülés után Németországból jogosult lesz ellátásra.
9. cikk / 13 Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
10. cikk / 13 Táppénz szülés után
Kérdés: Valóban igaz-e, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult biztosított a szülés után 6 hétig táppénzre lehet jogosult szülés utáni regenerálódás jogcímen? Mire hivatkozhat a munkáltató ügyintézője a keresőképtelenség igazolása során, ha a dolgozó orvosa nem ismeri ezt a szabályozást?