16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Munkahelyi baleset
Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató, amikor nem ismerte el a baleset üzemiségét a következő esetben? A munkavállaló a napi munkavégzés befejezését követően a munkáltatói öltözőből kilépett, megbotlott, és a jobb bokája kifordult, de nem voltak fájdalmai, ezért az eseményről aktualitásában nem tett bejelentést a munkáltató képviselőjének, napokkal ezután azonban fájdalmai lettek, ezért felkereste a szakrendelést, ahol a kezelőorvosa a boka rándulását és húzódását állapította meg? Az igazolás birtokában a sérült munkavállaló indítványozta a baleset kivizsgálását, és annak üzemi jellegének megállapítását.
2. cikk / 16 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
3. cikk / 16 Családi pótlék nagykorú gyermek után
Kérdés: Van valamilyen lehetősége a 18. életévét betöltött gyermeknek, hogy saját jogán igényelje a családi pótlékot abban az esetben, ha szüleivel nagyon megromlott a viszonya, ezért elköltözött otthonról, de az ellátást még mindig a szülők kapják?
4. cikk / 16 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
5. cikk / 16 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
6. cikk / 16 Ellátások folyósítása külföldi biztosítás esetén
Kérdés: Folyósíthat a kifizetőhely Magyarországon is TGYÁS-t és GYED-et annak a munkavállalónak, aki 3 évig Németországban dolgozott, ahol biztosított volt, a magyar munkáltatójától erre az időre fizetés nélküli szabadságot igényelt, tehát a biztosítása szünetelt, most várandós, visszaköltözött Magyarországra, a fizetés nélküli szabadságát megszakította 2014. május 31-ével, és táppénzre kíván menni a szülésig, amelynek várható időpontja 2014. július 5.? A munkavállaló elmondása szerint a szülés után Németországból jogosult lesz ellátásra.
7. cikk / 16 Ellátások kifizetése egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján
Kérdés: Köteles-e mindkét jogviszony alapján kifizetni a terhességi-gyermekágyi segélyt a kifizetőhelyet működtető munkáltató, akinek a 2008. szeptember 23-tól 4 órás munkaviszonyban álló munkavállalója 2010. június 23-án szült, és 2008. december 20-tól egy másik cégnél is rendelkezik 4 órás munkaviszonnyal? Milyen igazolást kell bekérni a másik munkáltatótól az ellátás folyósításához?
8. cikk / 16 Szülés GYED ideje alatt
Kérdés: Milyen ellátásokat és hogyan igényelhet az az édesanya, akinek első gyermeke 2008. május 19-én született, előtte táppénzen volt, majd a szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, jelenleg GYED-en van, és a második gyermekét 2010. május 2-ára várja? Mi alapján fogják kiszámolni, és fog-e csökkenni az ellátások összege? Változik-e valami, ha a gyermek áprilisban születik? Kell-e kérni valamilyen igazolást a régi munkáltatójától?
9. cikk / 16 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
10. cikk / 16 TGYÁS folyósítása GYES ideje alatti szülés esetén
Kérdés: Mikortól jár a terhességi-gyermekágyi segély abban az esetben, ha az igénylő GYES folyósítása alatt szül? Kinek és hova kell benyújtani a GYES-t megszüntető kérelmet, illetve a választott terhességi-gyermekágyi segély kérelmet? Hány napig jár a TGYÁS, és a kifizetőhely mikortól folyósíthatja, ha a GYES megszűnésének dátuma nem a szülést megelőző nap?