Özvegyi nyugdíjban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Van-e, illetve az elmúlt években volt-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság 1954-ben született beltagjának, aki a cégben az ügyvezetői teendőket is ellátja? Az érintett tag a cégben személyesen nem működik közre (a tevékenységet egy részmunkaidős alkalmazott végzi), csak osztalékot vesz ki, és egyéb jogviszonnyal máshol sem rendelkezik. A beltag 8 éve özvegyi nyugdíjban részesül.
Részlet a válaszából: […] ...töltötte be a nyugdíjkorhatárt.Ez a kérdésben felvetett probléma szempontjából egy fontos dátum, hiszen az érintett e naptól tekinthető kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak. Társas vállalkozó jogviszonyát a nem munkaviszonyban ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Kisadózó ügyvédi iroda

Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Részlet a válaszából: […] ...is jelenti, hogy év közben bármikor választható.A törvény értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagyis az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó biztosított, azaz – megfelelő járulékfizetés ellenében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkező beltag közterhei

Kérdés: Keletkezik a betéti társaságnál járulékfizetési kötelezettsége az ügyvezető beltagnak abban az esetben, ha egy másik cégnél rendelkezik heti 20 órás munkaviszonnyal? A betéti társaság nem működik, sem bevételei, sem költségei nincsenek.
Részlet a válaszából: […] ...említett beltag társas vállalkozónak minősül. Mégpedig olyan társas vállalkozónak, aki nem saját jogú nyugdíjas (tehát nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak), és nem rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással.Ez pedig azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Többes jogviszonyú ügyvezető közterhei

Kérdés: Melyik cégben és milyen összegű járulékokat kell megfizetnie annak a személynek, aki egy kft.-ben 36 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, további két kft.-ben ügyvezető, valamint egy betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja? Ügyvezetésen kívül személyesen egyik cégben sem közreműködő. Jövedelmet csak a munkaviszonya alapján vesz fel, a többi cégben nem. Hogyan változik a kötelezettsége, ha valamelyik cégben személyesen is közreműködik?
Részlet a válaszából: […] ...illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató. A többes jogviszonyos társas vállalkozó a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjba vonulása

Kérdés: Igénybe veheti a nők kedvezményes nyugdíját egy betéti társaság beltagja 2013. július hótól a 40 éves munkaviszonya alapján, vagy meg kell szüntetnie a személyes közreműködését, esetleg munkaviszonyba kell állnia? Nyugdíjasként utána bejelentkezhet a kata hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állhat.Csakhogy a biztosított társas vállalkozó jogviszonya a nyugdíjazás napjával kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozói jogviszonnyá alakul át. A kiegészítő tevékenységet folytató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás sem, amely a TEÁOR 2008 szerinta) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység,b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége,c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetésebesorolású tevékenységet folytat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag

Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
Részlet a válaszából: […] ...anyugdíjtól, viszont nem minősül saját jogú nyugdíjnak. Viszont a nem saját jogúnyugdíjas társas vállalkozó nem tekinthető kiegészítő tevékenységetfolytatónak. (Pontosabban csak abban az esetben, ha özvegyi nyugdíjasként a reáirányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Nyugdíjas kültag járulékai

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nyugdíjas kültagnak, aki belép egy evás betéti társaságba, de munkát nem fog végezni?
Részlet a válaszából: […] ...nem megbízási jogviszonyban – munkát végez atársaságban, társas vállalkozónak, mégpedig (tekintettel arra, hogy saját jogúnyugdíjas) kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
Részlet a válaszából: […] Egyetértünk olvasónkkal, hiszen az adóhatóság ezzelellentmond saját maga a 2000/28. és 2000/134. adózási kérdésekben taglaltálláspontjának.A problémát az okozza, hogy az eljáró ellenőrvisszamenőlegesen alkalmazta az új Gt. 91. § (2) bekezdését, mely szerint nemminősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.
1
2