Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen kivételt vagy külön szabályozást a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységűnek minősülő, öregségi nyugdíjas munkavállaló napi 8 órás munkaviszonya esetén ugyanúgy legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Izraeli állampolgárságú tag

Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy magyar kft. izraeli állampolgárságú tulajdonos-ügyvezetőjének abban az esetben, ha nem vesz ki jövedelmet a cégből, és Izraelben nyugdíjas? Tajszámmal nem rendelkezik, csak adóazonosítóval. Ha kell járulékot fizetnie, akkor kell neki ehhez tajszámot igényelnie? Amennyiben igen, akkor ezt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül is megteheti, vagy személyesen kell igényelnie?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugdíjnak. Az izraeli nyugellátásban részesülő személy tehát nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, így nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak sem.A magyar kft. izraeli nyugdíjban részesülő izraeli állampolgárságú tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig – szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel – kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és havi 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Jogviszonyok visszamenőleges rendezése

Kérdés: Mit tehet a rokkantsági ellátása érdekében az a személy, aki 2015 októberében megszüntette a jogviszonyát, és kérte rokkanttá nyilvánítását? Egészségi állapota alapján rokkantsági ellátásra lenne jogosult, de a kérelmét elutasították, arra való hivatkozással, hogy vállalkozóként keresőtevékenységet folytat. Az érintett személy valóban rendelkezik egy egyéni vállalkozással, de nem folytat tevékenységet, egészségi állapota miatt nem is tudna dolgozni, visszamenőlegesen viszont nem tudja megszüntetni a jogviszonyát, így az október és március közötti 6 hónapban teljesen ellátatlan marad.
Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, hogy nyugdíjigény esetében a vállalkozás nem volna probléma, hiszen a vállalkozó nyugdíjazása révén automatikusan kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülne.) Annak e tekintetben nincs jelentősége, hogy a vállalkozás érdemben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Mezőgazdasági őstermelő keresőképtelensége

Kérdés: Figyelembe lehet-e venni kieső időként annak a mezőgazdasági őstermelőnek a betegséggel töltött napjait, akinek az elmúlt évi bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, így pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, ezért táppénzre sem jogosult? Csökkenthető-e a járulékalap a táppénzes utalványon igazolt napokkal arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...A keresőképtelenség tartama -tényleges táppénzfolyósítás nélkül – viszont nem vehető figyelembe kiesőidőként. Más a helyzet a kiegészítő tevékenységet folytató egyénivállalkozónál, akit a keresőképtelenség tartamára a Tbj-tv. 37/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Melyek azok az időtartamok, amelyek jogosító időként beszámítanak a nők kedvezményes nyugdíjazásánál, amely életkorra tekintet nélkül 40 év munka után jár?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony,vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik), 13. a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülőegyéni vállalkozóként,14. a kiegészítő tevékenységet folytatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerintibiztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társasvállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendőnyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Társas vállalkozó táppénzjogosultságának lejárta

Kérdés: Jogosult lesz-e valamilyen ellátásra a 365 nap táppénz lejárta után egy társas vállalkozóként biztosított személy? Amennyiben semmilyen ellátásra nem jogosult, hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként rendezett marad. Attól a naptól,amelytől számára rehabilitációs járadékot vagy rokkantsági nyugdíjatállapítanak meg, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónakminősül, és önellenőrzéssel rendezhető a járulékkülönbözet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...a jogviszony tartamára [Tbj-tv. 27. és 29. §-a, illetve Eho-tv. 6. §-a].E főszabály alól vannak kivételek, nevezetesen a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni (társas) vállalkozó [Tbj-tv. 4. § e) pontja], akinek a kivétje (tagi jövedelme) után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.